Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

A velencei-tó-parti nyaralókorszak hajnala VI.

A Velencei tó-parti nyaralókorszak hajnala VI: Votisky Antal „A Velencei-tó problémái”-röpirata 1934-ből-forrásközlés

1934-re a Velencei –tavi első nagy parcellázási hullám túljutott a horizontján. A Budapestről szabadba vágyók ezerszám vettek itt telket. Polgár Iván 1914-es víziója jórészt beteljesült és kissé meghaladottá vált.

Votisky cimlap

A füzet címlapja

A tókörnyék három generációnyira volt csak a jobbágyfelszabadítástól (1848.) és az általános  örökváltságtól (1853.). Az „őslakosok” több mint kétharmada nyomorgó, megélhetésre alkalmatlan földméreten gazdálkodó, vagy teljesen vagyontalan napszámos vagy cseléd volt. A tókörnyékről a nincstelenek komoly része kényszerűen elvándorolt-leginkább Budapestre.

Fák még alig nőttek a parton, ahol addig kukoricatenger állt. A maihoz képest elképzelhetetlenül fejletlen volt az ellátás, de a tókörnyék-különösen annak déli partja- gyorsan urbanizálódott.

A húszas évek második felétől napirenden voltak a hagyományosan gazdálkodók és a nyaralóközönség közti érdekkonfliktusok. E miatt gyorsan megszerveződtek a nyaralók civil érdekképviseletei is.

Ebben az időpontban vált esedékessé új vízió is a fejlődésről. Talán több is születhetett, én mindenesetre Votisky Antal (1877-1945.) budapesti (és gárdonyi) ügyvéd és “úttörő” nyaraló pamfletjét találtam meg az Országos Széchenyi Könyvtárban.

Votisky fokozatosan kötődött a tóhoz  a XX. század első éveitől. Leszármazottaival sikerült felvenni a kapcsolatot, ezért -amennyire az lehetséges lesz a közelebbi jövőben- megírom az ő történetét is Becké mellett.

A pamflet 1934-es megszületése után nézeteit a rádióban és előadásokon is terjesztette, majd a világháború idején jó darabig aktualitását vesztette a kérdés.

Gondolatmenete újítása az volt, hogy a tavat már nem gyógyüdülésre, hanem annál jóval tágabban, pihenésre, sportra, Budapest pihenőhelyeként gondolta felhasználni, mégpedig sokféle vagyoni helyzetű csoport számára, és ehhez széleskörű szolgáltatási kört gondolt rendelni a modern idegenforgalmi szemlélethez hasonlóan.

1936 Nepszava

Agárdi partrészlet a XX. század harmincas éveiben

Biológiai eszmefuttatásai mai mércével könnyedén átugorhatók. Szerencsére a fásítás sem aktuális már a harmincas évekhez képest (a tókörnyék akkor majdnem teljesen puszta volt). Az azonban, hogy a tó közepi nádas helyén vitorlás vesenyterep lehetne az akkori nád helyén, a hetven-nyolcvanas években vált valósággá (Nagy-tisztás környéke). A közlekedés szervesítése a budapesti igényekkel a harmincas évek óta fokozatosan zajlik (Vasúti pályabővítés, autóút, majd autópálya-építés). Az, hogy megbízható ivóvíz álljon rendelkezésre, szintén sokévtizedes küzdelem eredménye. A szállás és ellátás kérdései terén még ma is sok a teendő, és sorolhatnám mindazt, amire a Kádár-korszakig, 1958-ig majd a hetvenes évekig   a Velencei Tavi Intézőbizottságig, a sokak által tisztelt és támadott Springer Ferencig kellett várni Votisky víziójából.

Az, hogy a tóból üdülőterület lett, 1930-ban eldőlt, Horthy társadalompolitikai szövetségei melléktermékeként. A többit az élet, komoly érdekek és néhány komoly elme hozta. Ezek egyike Votisky Antal.

Sorait-akár Springer terveit- érdemes kritikusan ÉS figyelmesen olvasni.

* * *

Votisky Antal:

A Velencei-tó problémái

1934.

 

(Az 1934-es füzet szó és akkori helyesírás szerinti leirata. Csak ott írtam át, ahol értelemzavaró volt. A fotók és hivatkozások  a szövegben tőlem származnak természetesen-Fehér Árpád)

(Az eredeti példány a Széchenyi Könyvtár törzsgyűjteményének része)

Tartalom

Előszó (József főhercegtől)

Bevezetés

  1. A víz és a tómeder
  2. Nád és iszap

III.         Partok

  1. Fásítás
  2. Átkelés, hajózás
  3. Források

VII.        Vasút, országút

VIII.      Sportok

  1. Turisztika
  2. Területrendezés, villatelekparcellázás, közművek, építkezés
  3. Megszállási és ellátási lehetőségek

XII.        Bor és gyümölcs

XIII.       A Velencei tó idegenforgalmi szerepe

XIV.      Budapest és a Velencei tó egymáshoz való viszonya

  1. Velence Tavi Országos Szövetség

VÉGSZÓ

Előszó

Utazunk, s a gyorsaság iramában akár iramkerék mellett, akár a vaspályán, ha nem nagyon figyelünk, sok szép táj vész el az utazás gyorsaságában. Néha egy pihenő, vagy egy kényszer-megállás zökkent minket be egy ismeretlen táj felkínálkozó szépségeibe.

 

József főherceg

József főherceg-a korszak főnemesi innovátorainak egyike

Megszokott és közhely, de épp ezért igazság. hogy ami legközelebb fekszik hozzánk, azt legkevésbé ismerjük. Így vagyunk a velencei lóval. Erről eddig az volt a fogalmunk, hogy nádtól borostás szaggatott víztükör. Azután meg az, hogy elsiettünk mellette, hogy vagy Budapestre, vagy a Balatonra fussunk.

Egyszer mikor Berlinben jártam, megütötte fülemet egy kiránduló helynek a neve, a Wahn-tó és akkor azt hallottam, hagy egész Berlin oda megy vitorlázni, oda megy fürödni és akkor onnét a nagy messzeségből ide néztem lélekben a velencei tóra és gondoltam egyet, ez lehetne Budapestnek Wahn tava.

A bécsi hajó. nyári délutánokon érkezik Esztergom alá. Én is utaztam így már. Esztergom, a legnagyobb magyar idegenforgalom-komplexumnak a kapuja. Vonalat húzok: kezdem Esztergomnál, megyek végig a Dunán, Dömös, Szob, Visegrád. Leányfalu, Szentendre, Budapest, Velencei tó, Siófok, Keszthely. Páratlan együttes. páratlan változatosságok.

Esztergom, Budapest közt a Duna mentén a magyar Boszporusz, ahova a nagyon elfoglalt hivatalnok intelligencia mehetne nyáron pihenni, gazdag villákat látok Visegrád és Esztergom között képzeletben.

Azután Budapest a 12 hónapos évadú város, azután 40 km-re onnét az intim és kedves Velencei tó és onnét iramkerék távolságnyira a 80 km. hosszú Balaton. a hivatott magyar Zürichi tó.

A mai Magyarország legérdekesebb idegenforgalom és fürdőzónája, amelynek hivatott középpontja Budapest-Fürdőváros.

Ragadjuk ki ebből a Velencei tavat, a ma még alvó vizeket, amelyekre hittel és erős munkával virágzó életet tudunk parancsolni. Hogyan és milyen eszközökkel, arról szól e kis füzet, érdemes elolvasni, még érdemesebb megvalósítani.

Dr. vitéz JÓZSEF FERENC fg. s. k.

Bevezetés

A nyári üdülés és a hétvégi kirándulások tekintetében a Velencei tó újabban mind jelentékenyebb szerepet kezd játszani.

A tó északi csücske Budapesttől a kelenföldi vasútállomástól 40 kilométernyire van vasúton, az országúton pedig távolsága a budapesti kiinduló ponttól 47-48 kilóméter. Ez a távolság azonban a megépítendő Budapest-Balatoni nemzetközi autóút révén mintegy 3-4 kilóméterrel megrövidül, A mai közlekedési lehetőségek mellett tehát a tó Budapesthez igen közel fekszik s könnyen és sűrűn közelíthető meg.

A tó déli vége Székesfehérvártól vasúton mintegy 10 kilóméternyire, országúton pedig a most megépítendő Budapest-Balatoni nemzetközi autóúton még ennél is közelebb fekszik.

Ez a kedvező földrajzi helyzet a Velencei tavat Budapest tavává predesztinálja, minthogy az Árpád typusú sínautóbuszok beiktatásával a tó Budapesthez mindössze fél órányi távolságba kerülhet.

 

Árpád sinautóbusz

Árpád sínautóbusz-a korszak vasúti csúcstechnikája

A Velencei tó körülbelül 10,5 kilóméter hosszú és körülbelül 2.7, 3.2 kilóméter széles. Terjedelme 26 négyzetkilóméter, azaz. 4600 katasztrális hold, A hosszúkás alakú tó északkeletről délnyugati irányban húzódik s alakja, fekvésének iránya — természetesen kisebb terjedelemben — teljesen hasonló a Balatonhoz. A tó vízének felszíne a tenger színe felett 104.4 méter. A tó déli partja sík, amely lassan, szelíden emelkedő lejtővel emelkedik ítt-ott hullámosan a circa 8-10 kilóméter távolságban levő 156 méter tengerszín feletti magasságban húzódó fensíkig. A tó északi. partja — hasonlóan a Balaton északi partjához — vulkánikus természetű alacsony hegyláncokkal van övezve, amelyek legmagasabbja a 351 méter magas s az egész tájat uraló Meleghegy. A hegyláncoknak a tó felőli oldala kopár. Azontúl azonban hatalmas erdőségekkel takart, A déli part szintén fátlan.

I.                   A víz és a tómeder

A tó medre a déli parton lassan egyenletesen lejt a tó közepe felé, az északi parton a mélyedés hirtelenül következik be, Nagyjából ez is hasonló a Balaton meder viszonyaihoz. A tó medrét a déli partok mentén jelentékeny távolságra finom fövény borítja, A tó közepének medre kemény, sima agyag. Az északi partok mentén a meder iszappal van borítva. Ugyancsak iszap borítja a medret a nádasligetek szélárnyékában is.

A tó medrét vízzel az északi oldalon két patak, a déli oldalon szintén két patak táplálja. Van a tóban négy forrás is, amelyek közül kettő melegvizű, Ezeken kívül a tavat a mindkét oldalon fekvő halmok, illetőleg begysorok talajvize, csapadékai és hóolvadása táplálja, amelyeknek a tó medre természetes medencéje. E vízgyűjtő medencének természetes ellátó területe, mintegy 570 négyzetkilométer.

A tó felesleges vizét a Dinnyés-Kajtori csatorna (1778, 1903, 1928.-FÁ) vezeti le további csatornahálózatba, amely a Dunában végződik.

 

Kajtori csatorna

A Kajtori-csatorna ma, Dinnyésnél

A tó vize zöldes tea színű, Összetételére nézve a víz égvényes, vasas, erősen sziksós víz, tekintélyes kéntartalommal s némi phosfortartalommal, Évtizedek óta használják rheumás ischias bántalmak ellen. sokak szerint kitűnő eredménnyel. A tóban levő sok nádsziget árnyékában tekintélyes iszaplerakodások vannak, ez az iszap rendkívül sok bomlási terméket tartalmaz, sok kénvegyület és phosfortartalom van benne s ezért egyes gyógyfürdőkben iszappakolásra használják fel.

A tó vizében egyesek rádium nyomokat vélnek felfedezni. ez azonban még tudományosan megerősítve nincs.

A víz hőfoka a tavaszi és nyári hónapokban általában 1-3 fokkal langyosabb a Balaton vizénél. A tóban lévő két melegforrás tájékán a hőfok télen is olyan, hogy csak erős télben fagy be azon a tájon a víz és akkor is csak igen gyenge jégkéreg keletkezik rajta, amely az embert nem bírja meg, Egyébként azonban télen a tó egész tükre be szokott fagyni és pedig a partmentén kisebb-nagyobb gyűrődésekkel, befelé azonban tűkörsímára.

A víz mozgása rendszerint nyugat-nyugatészaktól, kelet-keletdél felé irányuló hullámzást idéz elő, s ez az oka annak, hogy a hullámok az északnyugati partról patakok által a hegyekről a tóba hozott finom fővényt átviszik a délkeleti partra és ott rakják le s ezzel ezt, a tómeder, a fürdőzésnek és a strandolásnak kitűnő eszközévé teszik.

A meder mélységének átlaga 170 centiméter, Legkisebb mélysége a déli partokon néhány centiméter s ez a lassú fokozatos egyenletes mélyedés útján a tó közepe táján 2.0-2.5 méter maximális mélységig halad.

A tóvíz felszínének szintjét a Dinnyés-Kajtoni csatorna zsilipje szabályozza. A zsilip 10420 méter legmagasabb vízállást biztosít 1929 óta, aminek eredménye a tónak a nyár derekán és ősszel bekövetkező rendkívül leapadása. Ennek elkerülése végett az újabban megtartott helyszíni tárgyaláson a székesfehérvári kultúrmérnöki hivatal szakvéleménye alapján az alispán a zsilip magasságot 104,45 méterben fogja megállapítani. miáltal a nyári vízállás megfelelően magasabb és fürdésre alkalmasabb lesz.

A víz szintjére lényeges befolyással van a tóhoz vezető patakok vízutánpótlása. Ebben a tekintetben úgy áll a helyzet, hogy a délnyugati sarokban beömlő Császár patakon kívül a többi három patak nyáron rendszerint kiapad, részint azért, mert forrásvidéke eliszaposodott, részint pedig azért, mert sekély vízét nyáron a hosszú patakmeder elissza. A legközelebb lévő Császár patak rendkívül sok kőtörmeléket, finom fővényt hoz a hegyekből, ezért befolyása helyén eltömi ezekkel a hordalékokkal a torkolatot és saját alsó medrét is és a tó vizének szaporítása helyett a patak vize szétszivárog a réteken és igen sokszor elönti a szántóföldeket.

A tó vizének tisztasága és az intenzívebb vízcsere érdekében szükséges volna ezen négy patak medrének. sőt forrásvidékének kitisztítása és szabályozása, A nádas ligetek igen sok helyen nagy víztükröt vesznek körül, ily helyeken a víz mozgása jóformán semmi, és itt a víz nem cserélődik. Általában szükséges lenne az ilyen elzárt víztükröket a nádasok átvágásával az élő víztükörbe bekapcsolni, A tóvíz tisztaságára nagy befolyással van a lerakódott iszap mennyisége, továbbá a beömlő patakok által behordott tekintélyes mennyiségű iszap. Ugyancsak befolyásolja a víz tisztaságát a rendezetlen part, Az év nagyobb részében a hullámzás alámossa és elhordja a partokat, természetesen a víz tisztaságának a hátrányára,

II.               Nád és iszap

A tó felszínének körülbelül egynegyed részét borítja nád, amelyből a Dinnyés-Pákozdi tósarokban egy kompakt tömegben van a háromnegyede, vagyis túlnyomó része. A több nádas részint partok mentén keskeny csíkokban, részint a tó egész területén elszórtan fejlődött ki a zátonyokon és sekélyebb helyeken. A nád a tavon általában visszafejlődésben van, területileg lassan-lassan csökken, minőségben pedig rohamosan rosszabbodik, Jó nád csak a Dinnyés-pákozdi tósarokban elterülő összefüggő kompakt nádas területen van, azokon a helyeken, ahol a vizeknek mozgása van és friss víz folyik a tóba. A tó többi részén a nád minősége többé kevésbé gyenge, sőt sok helyen kitermelni sem érdemes. A nád visszafejlődésének természetes következménye a vízi szárnyasok fogyása.

A számtalan (több száz) nádsziget és nádcsík nagy akadálya a tó természetes hullámmozgásának. Természetes következménye ennek a nádas partok mentén a nádszigetek körül lerakódott évszázados iszap. A hullámzás irányában közbeékelt nádszigetek megakadályozzák a hullámok öntísztító munkáját s lerakódik a különböző bomlási termékekből, apró földrészecskékből előálló iszap.

 

kotras

A kotrások aztán bekövetkeztek, csak pár évtizeddel később. Máskor, máshogy, de

nagyjából ugyanazért. Érdek, szemléletmód válogatja, ki hogyan áll hozzá.

A nádasok jelenlegi területelosztása tehát két nagyon nagy hátrányt okoz a Velencei tavon, Egyrészt előmozdítja a tó eliszaposodását, másrészt megakadályozza a hullámok víztisztító munkáját, a tó öntisztuló működését. Ekként a tóvíznek fürdésre alkalmas voltát hátrányosan befolyásolja.

Van még egy hátránya a sok nádszigetnek és pedig az, hogy a vitorlázó sport gyakorlását sokkal nehezebbé, komplikáltabbá teszi, mint amilyen a vitorlázás a nyílt vízen. Végül a nagy víztükör áttekintését is lehetetlenné teszi a sok nádsziget.

A sok náderdő a víz szintjét is károsan befolyásolja, mert a tó vizéből minden nádszál, mintegy négy liter vizet párologtat, használ el évenkint.

Mindezek az okok arra a meggondolásra vezettek, hogy a tóban a Dinnyés-pákozdi tósarokban elterülő, kompakt összefüggő nádast kivéve a nádasok nagy részét úgy a partok mentén, mint azokon a helyeken, ahol a víz mozgását és a forgalmat akadályozzák, vagy kitermelésre sem alkalmasak, a tó belső részében fokozatosan ki kell irtani. Ez a munka párhuzamosan folytatandó az iszapkotrási munkálatokkal.

A nádirtás kérdésénél két szempont játszik döntő szerepet. Az egyik szempont a tóterület tulajdoni viszonyai, a másik szempont a nádnak. mint haszon az irtandó területeken megszűnő jövedelme címén a területtulajdonosok által igényelhető kártérítés dolga.

A tóterületi tulajdoni viszonyai tekintetében ismerni kell azt az adottságot, hogy a tóterületnek több, mint 50%-a a székesfehérvári káptalan tulajdona. E területrész Dinnyéstől Pákozdon át Sukoróig összefüggő egészet képez. A dinnyési tórészben a felsőőri prépostságnak is van tulajdona, ettől északkeletre cca 250 holdnyi az agárdi tórész a gróf Nádasdy-család tulajdona, az ezzel szomszédos mintegy 400 holdnyi gárdonyi tórész a gárdonyi közbirtokosság osztatlan tulajdona. E nagy tulajdonosokkal folytatandó tárgyalások mindenesetre könnyebben megoldható feladattá teszik az ezen tulajdonosok területén szükséges nádirtás eszközlését, Ezzel szemben a sukorói tórészen minden tulajdonos hányada ki van hasítva parcellánként a tóban és ugyanez az eset a velencei tórészen is. Itt tehát száz és száz tulajdonos kisebb-nagyobb parcellájáról van szó, s mindezeket a nádirtás dolgában egy plattformra hozni lehetetlen feladat.

A nádtermés jövedelme a kiirtandó nádterületek helyén természetesen elesik, Már fentebb említettem, hogy a Dinnyés-Pákozdi tósarokban elterülő cca 600 holdnyi kompakt nádast kivéve, a többi nádas területeken a nádtermés a mennyiség és különösen a minőség dolgában igen gyenge. Mindazonáltal a valódi nádjövedelem elvesztése miatt az érdekelteket természetesen kártalanítani kell.

A nádirtási munka feltétlenül együtt jár a tó medrének mélyítési munkájával. E két művelet igen tekintélyes feltöltő anyagot fog szolgáltatni, amelyet a tóparti területek feltöltésére s ekként érté-kevésbé tételére lehet felhasználni.

Az iszapkotrás a feltöltő anyagon kívül nagy mennyiségű gyógyiszapot is eredményez, amelyet egyes gyógyfürdőkben ma is felhasználnak s amelyet szárított alakban forgalomba lehet hozni. Ezek a meggondolások utat fognak mutatni a kotrási és nádirtási munka üzemköltségeinek és az elvesztett nádtermési jövedelem kártalanításának fedezeti kérdéséhez is.

III.            Partok

A Velencei tónak az északi és északkeleti sarokban elég magas partja van, hasonló az eset a nyugati partokon, míg délen, délkeleten és keleten a partok teljesen ellaposodnak és beleolvadnak a vízbe, Az összes partok teljesen fátlanok, A tavat környező terület szikes volta nem kedvezett az automatikus természetes beerdősülésnek. Mesterséges erdősítésre pedig nem gondolt mindezideig senkisem, Így maradtak még a Sukorói és Pákozdi domboldalak is, teljesen fátlan, kopár területek.

Fürdőzés szempontjából elsősorban azok a lapályos vízpartok jönnek számításba, amelyek a tó keleti, délkeleti és déli szélén teljesen ellaposodnak s úgyszólván beleolvadnak a tó vizébe. Ezek a lapályos partrészek teljesen szabálytalan alakulatokban, hol benyúló partrészekkel, hol öblökkel simulnak a víz széléhez s, igen sok helyen s tekintélyes hosszban. Többé-kevésbbé keskeny vagy széles nádas szegélyük van a víz felé, E lapályos partok túlnyomórészt kisebb emelkedett részek kivételével vizenyős területek.

E partoknak a nádirtási és kotrási hordalék feltöltésére való felhasználása útján történő feltöltése kézenfekvő következménye a kotrási és nádirtási munkáknak, E partok egyöntetű szabályozása mellőzhetetlen.

A tóparti fürdőegyesületek kérelmére a kormány ígéretet tett, hogy a földművelésügyi minisztérium a partok szabályozásának terveit s költségvetését díjmentesen elkészítteti, A partok szabályozási terveinek elkészítése s a part szabályozásának vízügyi hatósági elrendelése meg kell, hogy előzze a tó kotrási és nádirtási munkáját.

E partszabályozás végrehajtása nélkül nem valósítható meg az egész déli part hosszában Kisvelencétől egész Agárd-Dinnyés határáig tervezett parti sétaút.

IV.             Fásítás

Előzőleg már rámutattam a déli, délkeleti és keleti lapályos partoknak, mint az északi, északnyugati, nyugati magasabb partoknak és domboldalaknak teljesen fátlan kopár voltára. Csak az északkeleti sarokban a kastélyoknál, s délkeleten az agárdi részen van egy kis oázis, de ott sem a partok közelében, A Gárdony szomszédságában húzódó velencei területen fejlődő villatelepek már mutatják a fásítás némi örvendetes jeleit.

Az általános fásítás megindítása a velencei tónak és partjainak vitális érdeke. A fásítás nemcsak a táj és szépségének emelésére alkalmas, hanem nagyszabásúan keresztülvíve mérséklőleg fog hatni a tóvidék szélsőséges klímájára is. Ezenkívül mellőzhetetlen még azért is, mert a kielégítő nyári üdülés árnyék nélkül elképzelhetetlen. Eddig a Velence tavi fürdőzők közül sokat elriasztott és máshova irányított a fátlanság, bár a tó lelkes híveinek, lelkes nagy tábora kitart a Velencei tó mellett, kopár partjai ellenére is. Ámde a Velencei tó felé mind szélesebb gyűrűben áramlik az ország közönsége, sőt még idegen országok pihenni vágyói is. Ezeknek a modern üdülő tömegeknek igényei bizonyára túlhaladják a mai lelkes tábor szeretetteljes elnéző szerénységét az árnyékos helyek követelése dolgában. A fásítás tehát a legsürgősebben megvalósítandó feladatok egyike a tó körül.

A sukorói és pákozdi domboldalak túlnyomó részt a székesfehérvári káptalan tulajdonát képezik. E területek közül sokat lehet a véderdő fogalma alá vonni (kopár domboldalok, vízmosások stb.) amelyek kötelező fásítását az illetékes közigazgatási hatóságok elrendelhetik.

A tómenti lapályos területek fásítására vonatkozó egyöntetű fásítás- tehát a legsürgősebben megvalósítandó feladatok egyike a tó körül. A tervek a földmívelésügyi minisztérium illetékes ügyosztálya”, nagy segítségével volnának elkészítendők.

V.                Átkelés, hajózás

A tó déli partján folyamatban lévő letelepedési mozgalom, az ezzel kapcsolatos építkezések, járda és kertépítések és karbantartások rendkívül sok kő, zúzott kő és murva anyagot igényelnek, amellyel a déli part nem rendelkezik, ellenben az északi part. velencei, sukorói, nadapi és pákozdi bányát bővelkednek, az e tekintetben igen értékes kőanyagokkal. A déli partok szabályozása szintén rendkívül sok kőanyagot fog igényelni.

A déli partok állandó nagy nyaraló s fürdőközönségét. valamint sokezres kiránduló tömegét konyhakerti terményekkel, tojással, baromfival, de különösen gyümölccsel a déli part termelői nem képesek tökéletesen ellátni. Mutatja ezt az hogy a Gárdonyban hetenként háromszor tartani szokott piacon az árusítók túlnyomó része ezekben a cikkekben az északi part községeiből került ki.

A déli part állandó fürdőző közönsége és nagy hétvégi kiránduló tömegei napról-napra sűrűbben keresik fel kirándulások céljára a túlsó partokat s a túlsó partokon elterülő sok ezer holdas erdőségekkel borított hegyeket, dombokat.

Ez a hármas forgalmi áramlat sűrű közlekedést teremtett az: északi part és a déli part helyiséget között. A kocsi fuvarok százai és százat hozzák a Velencei, nadapi és sukorói bányákból a követ, zúzott követ, kavicsot és murvát a déli oldalra a tó hosszúkás volta miatt elkerülhetetlen nagy kerülőkkel.

Az emberek százai hordják a nadapi, sukorói, pákozdi és velencei kitűnő gyümölcsöt; szőlőt. Továbbá tojást, baromfit stb, a gárdonyi és agárfiú nyaralóknak, -vendéglőknek, pensióknak és a gárdonyi piacra, hol kocsin, hol csáklyás csónakon, de legtöbbször gyalog a 10-12 kilométeres távolság ellenére.

Ugyanígy a déli part nyaralói és fürdőzői százszámra kelnek .át a tavon, vagy kerülik meg kocsin. sokan gyalog a tavat, hogy a túlsó oldal szép erdős kiránduló helyett felkeressék.

Ez a folyamat megköveteli a tavon keresztül való teherkomp, és személyhajó közlekedés megteremtését, mely utóbbi még a déli -parton húzódó vasúti közlekedéshez simulva megkönnyítené a túlsó part községet közül Sukorónak és Nadapnak állandó közlekedését ás, mert ezek a községek a vasúttól távol esnek.

Egy teherkomp és személyhajó közlekedési vállalat menetrendszerű járatokkal és hatóságilag megállapított fuvardíjakkal ebből a – hogy forgalomból meg tudna élni.

Gárdonyban ezidő szerint épült egy motoros propeller 18 személy befogadó képességgel a tóparti községek egymásközti személy-forgalmának lebonyolítása célzatával. Vízrebocsátása és menetrendszerű járatása az egész tó személyforgalma érdekében kívánatos. Természetes hogy a partok szabályozásának megkezdéséhez és a hajózás megindulásához megfelelő mólók létesítése szükséges.

VI.             Források

Érdekes és a Balatonéhoz hasonló jelenség az, hogy a Velencei tó déli partján alig van jó ivóvíz. Viszont a tóban magában melegvíz: források vannak. Az északi oldal dombsorai mind vulkánikus természetűek. A nadapi cukorsüveg alakú hegy tetején még ma is megvan a régi kialudt tűzhányó beomlott kratere, A Meleghegy s más Velencei tóparti dombokhoz fűződő szóhagyományok kiszáradt meleg forrásokról beszélnek. A gárdonyi tóparton megejtett mélyfúrások 40-50 méternyi mélységből tiszta ivóvíz helyett vasas szénsavas vizet. hoznak fel, amely pezseg. Ha a budai Császárfürdőtől a keszthelyi Hévízig egyenes vonalat huzunk a térképen, ebbe az egyenes vonalba beleesnek a hévízi melegmedencétől kezdve a Balaton északi partján húzódó vulkanikus hegysorok, szénsavas forrásvidékeikkel, a Velencei t& a maga melegforrásaival és szénsavas vasas forrásvidékével s vulkanircus hegysorával, végül a budai forrásvidék gazdag meleg és hideg ásványvíz telepei.

A Velencei tó és a Velencei hegység sohasem volt forráskutatás tárgya. A fent felsorolt jelenségek azt mutatják, hogy a vidék: geológiai és forráskutató tanulmányozása nem járna eredmény nélkül.

VII.         Vasút, országút

A jelenlegi állapot szerint a budai déli pályaudvartól Nagykanizsa felé húzódó vasúti sínpár a tó déli oldalán, közvetlenül a tó mellett fut végig, a Budapest-székesfehérvári országút pedig a tó északi oldalán húzódó hegysoron, távol a tóparttól, a régi római eredetű nyomvonalon húzódik.

Ez a helyzet a Velencei tónak nem kedvezett. Országúti közlekedése nem volt, tehát a nagy forgalom teljesen elkerülte. A vasúti közlekedés a Balaton érdekeit szolgálta, s így vasúti közlekedés szempontjából a Velencei tó sokáig elhanyagolt tényező volt.

Mindössze hét-nyolc esztendeje annak, hogy az akkori Déli vasút némi figyelmet kezdett szentelni a Velencei tónak menetrendi és menetjegyek tekintetében, Ez már akkor történt, amikor a látogatók százai keresték fel minden vasúti kedvezmény hiányában is a Velencei tavat, A Déli vasút helyébe lépett a magy. kir, Államvasút már nagyobb figyelmet kezd szentelni a Velencei tónak úgy menetrendi, mint menetidő és viteldíj tekintetében is, Kezdenek csinosodni e vasút mentén az állomási épületek is és megállítják a balatoni gyorsított személyvonatokat Velencei tónál is oda és vissza. Ma kb. 24 személyvonat közlekedik nyáron a Velencei tó mellett a gyorsvonatokat nem számítva, amelyek a Velencei tónál máig sem állanak meg. Viteldíj dolgában még mindig alig elviselhetően magas tarifát tart fenn a vasút a Velencei tó állomásaira.

Az országúti közlekedés körülbelül három év óta javult némileg, amióta az állam a vármegye és az érdekelt községek megépítették a Kápolnásnyéktől elágazó megyei vicinális bekötő utat a Velencei tó déli partján, Ez az út csak Gárdony község végéig épült ki s így a Velencei tó alsó két harmada nem részesült ennek áldásaiban; maga az út harmadrendű út, igen keskeny makadám résszel s autóútnak bizony nemigen alkalmas. Mindazonáltal igen tekintélyes autóforgalom fejlődött ki még így is a Velencei tóhoz.

 

1935 Balatoni ut dugo

A Balatoni út –régi 7-es megépítése (1935.) óriási változás volt a tó üdülőfejlődése

szempontjából. Addig gépjármű-közlekedés botrányos volt

Korszakalkotó jelentőségű Fabiny Tihamér kereskedelmi miniszter azon elhatározása, hogy a Budapest—Balatoni távolságot megrövidítő új nemzetközi Budapest-balatoni autóutat a régi útvonaltól eltérően Kápolnásnyéktől elágazóan a Velencei tó déli partján építteti aképen, hogy az a tó partját elhagyva Dinnyésnél egyenesen Székesfehérvárra fut be, Ez által nemcsak a Budapest-balatoni út lesz jóval rövidebb s modernebb, hanem a Budapest—Velencetavi út is.

Ezt az utat már kezdik építeni. Ha meglesz, akkor az egész Balatoni személyautóforgalom oda és vissza ezen az új autóúton fog lebonyolódni és a Velencei tó az állandó autóforgalom középpontjába kerül.

VIII.      Sportok

Az összes vizisportok elsőrendű objektumává lehet tenni a Velencei tavat, Úszó és vízipóló versenyek céljaira kitűnő területek állnak a tavon rendelkezésre, Különösen 5-6000 méteres, sőt ennél is nagyobb távúszási versenyek céljára páratlanul alkalmas a tó.

Az evezős és csónaksport minden faja az evezős távversenyek ezen a tavon sokkal alkalmasabban bonyolíthatók le, mint a Balatonon, vagy a Dunán.

A kispénzű és kevés idővel rendelkező fővárosi középosztálybelieket a vitorlás sportra reánevelni ezen a tavon lehet legalkalmasabban., A Dunán a vitorlás sportot folytatni nem lehet és elég veszélyes is. A Balaton messze van a fővárostól és az ottani yachtklubbok struktúrájánál fogva a Balatonon vitorlás sportot folytatni igen költséges passzió, amit kevés ember engedhet meg magának, Ezért a nagy Balatonon aránylag kevés a vitorlás yacht. Budapest és Székesfehérvár vitorlázni vágyó nagy tömegei csekély anyagi megerőltetéssel hódolhatnak a vitorlás sportnak, mert a Velencei tó Budapesthez és Székesfehérvárhoz igen közel van. Helyes vasúti politika mellett Budapesthez félórányira hozható és az olcsó speciálisan a víz sajátságaihoz gyártott typusú kis vitorlások százas seria gyártás útján olcsón bocsáthatók, esetleg kedvező részletfizetésre is a szerényebb anyagi tehetségű sportolók rendelkezésére. Igy a Velencei tó hivatva van arra, hogy Budapest vitorlás tava legyen, amelyen a vitorlás sport ép oly nagyra fejlődhetik, mint a Római parton a vadevezős sport. Ezt elősegítik a tó kitünő szélviszonyai, mert itt szélmentes nap alig van az esztendőben. (Votisky biztosan nem vitorlázott itt. Vitorlázó gyerekek apjaként állíthatom, ritka fordulékony, “gonosz” szél a velencei, nagyon próbára teszi a vitorlás képességeit. FÁ)

 

1933 vitorlás

                                 Vitorlás látomás a harmincas évekből

A sajátságos szélviszonyok a tavat és környékét a vitorlázó repülés sportjának űzésére különösen alkalmassá teszik, A rendes széljárás nyugat-nyugatészak       kelet-keletdél irányú, A sukorói

domboldalon levegőbe ereszkedő vitorlás repülőt ez az állandó jellegű széljárás szárnyára kapja s a tó feletti levegő és széljárást ügyes vitorlázó nagy teljesítményekre használhatja ki. Itt említem meg. hogy Budapest és a Balaton között kb, középtávolságban lévén a tó különösen alkalmas a Budapest és Balaton közötti hydroplánközlekedés egyik állomásának. De önálló hydroplánbázisnak is elsőrendű lenne.

A téli sportok közül a távkorcsolyázást és fakutyázást, valamint a jéghokey-t a tavon évek óta űzik. Jégvitorlás csak kevés van a tavon, holott pedig a tó korán befagy és jege elég soká tart s a jég a parti gyűrődésektől eltekintve tükörsima jégtáblává fagy, úgy hogy jégvitorlássport űzésére nagyon alkalmas. A tó jégviszonyai kicsinyben a Balaton jégviszonyaihoz hasonlítanak. Még a rianás is meg van a Velencei tavon.

IX.             Turisztika

A Velencei tó északi partja mellett sorakozó hegyek a Vértes-hegység nyúlványai, Sajátságos hasonlatosság, hogy míg a Balaton_ hullámai a Bakony előretolt nyúlványait mossák, addig a Velencei tó a Vértes-hegység nyúlványainak lábánál terül el.

A Vértes-hegység turisztikailag még feltárva nincs. E hegycsoportok a lábuknál fekvő szép tóval, még teljesen kiaknázatlan turisztikai kincsei az országnak. Gazdag változatosságú tájképi szépségek, romantikus várromok. Természeti ritkaságok sorakoznak egymásután a tótól kezdve nyugat, délnyugat és északnyugat felé, évekre való turista feltáró munkát adva a tótól kiinduló kirándulási lehetőségek felfedezésének.

Itt említem meg, hogy a tó környékéhez egész sora fűződik a történelmi és irodalmi emlékeknek. Ezek közül csak néhányat említek fel, pl, a tó délnyugati szélén emelkedő halmok egyikén hirdette ki II. Endre királyunk az Aranybullát. Ennek emlékére Székesfehérvárnak egyik ebben az irányban kifutó főútvonalát Aranybulla útnak nevezték el. A Székesfehérvárhoz fűződő nagy történelmi reminescentiák közismertek.

Sukorói főhadiszállásáról irányította Kossuth Lajos 1848-ban a híres pákozdi csatát, amelyben Móga honvédtábornok honvédei Jellasich seregét beleszorították és belefojtották a Velencei tóba. Emlékét a pákozdi honvédemlék hirdeti. Kápolnásnyéken van Vörösmarty Mihály szülőháza. Agárdon született Gárdonyi Géza, stb, stb. Ez az egész környék csupa történelem, csupa irodalomtörténet.

De a turisztikai érdekességek között a Velencei tónak ezen a hegyvidékén sok olyan geológiai érdekessége is van. aminek alig van párja a világon. Nyugodtan lehet tehát ezt a tavat a Vértes-hegységbe irányuló turista kirándulások kiindulópontjává tenni.

X.                Területrendezés, villatelekparcellázás, közművek, építkezés

Már említettem, hogy a Velencei tó fejlesztésére a természet pazar ajándékozó kedvén kívül más nem dolgozott, Az emberi munka : inkább a fejlődés rovására ment, mint egészséges fejlődésre.

A Velencei tó partján mindenki úgy parcellázott, ahogy akart, mindenki oda és úgy építkezett, ahogy jónak látta. Hogy a villatelek parcellázók rendes járdáról s egyéb közművekről. villanyvilágítás, vízvezeték, stb, gondoskodtak volna, arról szó sem volt. Csupán egy parcellázás volt Gárdony mellett, amely kőszegélyes, szénsalakkal borított járdákat létesített és a villanyvilágítást odahozta a telepre, fa többi parcellázások azonban a közművekkel nem igen törődtek se -Agárdon, sem Gárdonyban, sem Velencén. A rövidlátó szűkkeblűségre jellemző. hogy vannak a Velencei tó partján közvetlenül a víz mellett kisebb-nagyobb parcellatömbök, ahol a bölcs parcellázó kétöl széles területcsíkokat hagyott útnak és utcáknak.

A fejérvármegyei építési szabályrendelet, amely még 1911-ből származik és csupán falusi nívójú építkezésekre gondolt, a dolog természete szerint nem ír elő olyan előfeltételeket, amelyek egy modern fürdő, vagy üdülőhely, egészségügyi, szépészeti, gyakorlati igényeit kielégítő telekrendezést és építkezést eredményeznének. Ennek eredménye sok helyen a legszeszélyesebb, inpraktikus területelosztások és az ember szépészeti érzékét kicsúfoló, a táj szépségét rontó igen gyakran egészségtelen és tűzveszélyes építkezések lettek.

Az önmaguktól fejlődő fürdőtelepekre való tekintettel Fejér-vármegye vezetősége felhívta a Gárdonyi Fürdőegyesületet, hogy dolgozzon ki a Velencei tó körül fekvő, valamint egyéb fejérmegyei fürdőhelyekre vonatkozó, a modern igényeknek megfelelő telekosztási és építkezési szabályrendelet tervezetet, Ennek a megbízásnak a Gárdonyi Fürdőegyesület eleget is tett s kidolgozott egy teljesen modern, közművekre, egészségügyi és szépészeti tekintetekre is kiterjedő kitűnő telekfelosztási és építkezési szabályrendeletet s azt tárgyalás végett Fej érvármegye vezetőségéhez benyújtotta. 1932 év őszén Fejérvármegye közgyűlése már elfogadta ezt a szabályrendeletet, sőt annyira jónak találta, hogy az egész vármegyére kiterjeszteni kívánta az abban lefektetett alapelveket s e végből elhatározta, hogy ennek megfelelően dolgoztatja át a fürdőhelyekre vonatkozó specifikus intézkedéseket pedig külön függelékben csatolja a szabályrendelethez.

Ez idő óta két év telt el s annak ellenére, hogy a vármegye vezetősége nagyon szívén viseli a fürdőügyi érdekeket: a javaslatból máig se lett még szabályrendelet, sőt az még fel sincs terjesztve a minisztériumhoz jóváhagyás végett.

Ez nemcsak azért sajnálatos, mert a pestvármegyei után ez az egyetlen modern vármegyei szabályrendelet — a balatoniaktól eltekintve — amely életbe lépett volna, hanem azért is, mert 1932 óta a telkek ezrei s az építmények százai keletkeztek s bizony túlnyomó részt nem a szabályrendelet alapelveinek megfelelően,

Célszerű volna, ha a vármegyei hatóságok módját tudnák ejteni annak, hogy addig ís, amíg a miniszteri jóváhagyás bekövetkezik, alkalmaztassanak e szabályrendelet alapelvei a telekosztások, utcarendezések és építkezéseknél.

XI.             Megszállási és ellátási lehetőségek

A Velencei tó partján nincsenek a modern igények kielégítésére alkalmas hotelek, sőt semmiféle szálloda sincs, Egy-két kivételtől eltekintve nincsenek a modern igényeknek megfelelő penziók sem. Ez az adottság azzal az eredménnyel járt hogy azok, akik üdülés, vagy lábadozás céljából a Velencei tó partján töltöttek, vagy töltenek rövidebb-hosszabb időt, kénytelenek voltak önellátás útján magukról gondoskodni. A tó partján fekvő községek lakossága lassan berendezkedett arra, hogy tavasztól őszig egy-két szobát lakásából megszálló helyként az üdülők rendelkezésére bocsát jó pénzért, de igen ritka eset, hogy a nyaraló ennél többet el tudjon érni. Reggelijéről és uzsonnájáról, ebédjéről és vacsorájáról rendszerint maga kénytelen gondoskodni, ami minden esetre a zavartalan, nyugodt üdülés, pihenés rovására megy. 

                                csutora.jpg

             Csutora Csárda és panzió-korabeli hirdetés, ma is működő intézmény

A magyar közönség nagy igénytelenségére és önmérsékletére mutat, hogy még ilyen mostoha adottságok mellett is a családok ezrei keresik fel a Velencei tavat. De bizonyítja ez a tény egyúttal azt is, hogy a a velencei tó természetnyújtotta előnyei győzedelmeskednek az emberi munka hiányossága teremtette szerény kultúreredmények felett. Az emberek és családok ezrei az évek hosszú során át reájöttek, hogy még ilyen kezdetleges megszállási és ellátási viszonyok mellett is érdemes a Velencei tóra járni, ahol helyreáll az egészség, felfrissül a munka terhétől elernyedt idegrendszer, regenerálódik az egész évi iskolázásban elgyengült gyermek szervezete, ahol megtalálja az ember a szórakozásokat is. Vizisportok, kirándulások és a társas érintkezések révén s mindezt eléri a primitív viszonyok ellenére ugyanolyan eredménnyel, mintha fényes, modern tengeri fürdőben töltötte volna el néhány szabad hetét!

Mi ebből a tanulság? Meg kell teremteni a velencei tó partján is a modern szállodákat és a kényelmes ellátást nyújtó olcsó penziókat. Nem fényes luxushotelekre gondolunk, hanem modern, egyszerű, olcsó sportszállószerű megszálló helyre s magyar vendégszeretetet nyújtó egyszerű tiszta, de mégis modern olcsó penziókra.

Ezek az elszállásolási és ellátási lehetőségek egyik évről a mássikra megtöbbszöröznék a Velencei tavat felkereső üdülő családok számát, s ha ezidőszerint a Velencei tó partján ezer család nyaral a mai primitív viszonyok mellett, úgy a fenti szerény kívánalom teljesülése esetén ez a szám hamarosan több ezer családra emelkedik. A Velencei tónak ez a nagy vonzóereje nagyon alkalmas arra, hogy a magánvállalkozásnak a befektetett tőke és munka tisztességes szép jövedelmét biztosítsa.

Néhány szerény kezdettel megindult hasonló célú szolíd vállalkozás, már eddig is meghozta a becsületes munka méltó gyümölcsét.

                       merkur-c3bcdc3bclc591-velence.jpg

        A velencei Merkur üdülő-a szakszervezeti, intézményi üdülők egyik pionírja

Közületek alkalmazottainak üdülőházai részére különösen alkalmas hely a Velencei tó s amint a m, kir. pénzügyminisztérium tisztviselőinek sportegyesülete megkezdette Agárd fürdőtelepen 26 szobás üdülőháza építkezését, úgy számtalan más közület is nagy szolgálatot tehet a Velencei tó mentén emelkedő üdülőházak létesítésével tagjainak, vagy alkalmazottainak, Nagyon célszerű lenne az Országos Társadalombiztosító Intézet és a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetének figyelmét ezekre a lehetőségekre reáirányítani. Kis befektetés mellett érhető itt el ugyan az az eredmény, amit a tengerifürdőtől szoktak várni.

XII.         Bor és gyümölcs

A Velencei tó északnyugati sarkától végig a velencei és sukorói partok mentén vulkanikus. természetű hegyek sorakoznak., E hegyoldalak lavas, sziklás talajában különös zamatú, kitűnő édes szőlő s finomzamatú gyümölcs terem. A tókörnyék meleg klímája, s a kitűnő termőtalaj kedvez a tó másik oldalán is a gyümölcstermelésnek, mert a déli partvidéken is sok és finom gyümölcs terem.

A Velencei és Sukorói szőlőkben vannak évek és helyek, amikor és ahol aszu-szőlőt is szüretelnek s aszút is készítenek. Általában az ottani szőlők kitűnő borai között nem egy olyan akad, amelynek zamatja a tokaji borra emlékeztet.

Amint a balatoni fürdőéletet ősszel összekapcsolják a szőlőkúrával, szüreti hetekkel, a kitűnő balatonmelléki borok kultuszával, úgy megvannak ennek az előfeltételei a Velencei tó mellett ís, mert a velencei és sukorói déli fekvésű hegyoldalakon a lávás talajban különleges, csak ezeknél tapasztalható zamatú, tüzes, erős borok teremnek és az ottani lakósság évszázadok óta műveli a kitűnő szőlőket.

A Velence tavi fürdőkultuszba bele kell tehát kapcsolni az ottani gyümölcstermelést s az ottani kitűnő szőlőt és párját ritkító híres borokat.

XIII.      A Velencei tó idegenforgalmi szerepe

A Velencei tavat a természet pazar kézzel ajándékozta meg a legnagyobb természeti kincsekkel.

Az elragadó táj szépségek, a víz nagyszerű összetétele és gyógyító tulajdonsága, a fürdőzésre alkalmas kitűnő meder, a finom fővény, a hosszúnyári meleg klíma, az összes vizisportok számára alkalmas hatalmas vízfelület, a még jóformán felfedezetlen túrisztikai háttér, a vízi vadászat és horgászat lehetőségei a tóhoz kapcsolódó történelmi és irodalmi hagyományok s a főváros közelségét biztosító kedvező földrajzi helyzet, stb, mindezek a természet és az évszázadok által nyújtott nagy kincsek, Vajmi kevés azonban az, amit a tó környékén az emberi kéz alkotott, A tópart szabályozatlan, a tómeder tisztítatlan, nincsenek nagy befogadóképességű modern szállodák, egy-két kivételtől eltekintve nincsenek modern penziók, nincs hajózás, nincs vízvezeték és csatornázás, nincs partvédelem, nincsenek parkok, sétányok. sőt még a villanyvilágítási áram is csak mintegy harmadára a tó környékének terjed ki.

Ezek az adottságok, vagyis a természetnyújtotta pazar kincsek s az emberi munka eredményeiben való nagy hiányosságok: jelölik kí a Velencei tónak idegenforgalmi szerepét.

A külföldiek közül a Velencei tóra egyelőre csak a vizi vadászatszat ritka élményeit keresőket, a horgászokat és a szelíd vizek kis yachtjainak sportját kedvelőket lehet lehozni.

A tengeri fürdőhöz hasonló fürdőzési lehetőségeket nyújtó velencei tavi strandolásra majd csak akkor lehet külföldieket idecsábítaní, ha lesznek modern szállodák vízvezetékkel, lesznek sétányok, parkok, lesz portalan út stb. Addig, amíg ezek nincsenek megteremtve a külföldiek közül, csak az igen szerényigényű középosztálybelieket s a többnyire egész igénytelen túristákat lehet idehívni. Ilyen egész szerényigényű külföldiek Ausztriából, Németországból és a megszállott területekről már eddig is voltak, sőt vannak is üdülni és mert igénytelenek, ennél fogva igen jól érezték magukat és kellemes emlékekkel távoztak.

Ezzel szemben igen nagy szerepet lehet és kell adni a Velencei tónak a hazai belső idegenforgalomban már a jelenlegi adottságok mellett is, A Velencei tónál a rengeteg budapesti fürdőzőn kívül az ország minden részéről voltak és vannak igen szép számmal nyári üdülök, sőt megszállott területekről is. Ezenkívül erősen folyik a letelepülési mozgalom is. Egyik évről a másikra a villák százai nőnek kí a földből a tó déli partján és ezek az épületek nemcsak tulajdonosaiknak, hanem másoknak is nyújtanak megszállási lehetőséget, amely megszállási lehetőségek mindig szaporodnak és mindig modernebbek lesznek.

Ehhez járulnak a hétvégi kirándulásokat kultiváló sokezres tömegek, amelyeknek e célra a fővároshoz ily közeleső s kedvezőbb objektumuk alig akad.

Ezekhez képest a tó szerepe az idegenforgalmi munkában:

Külföldi vizi-vadászok és horgászok idevonzása;

  1. a kisvitorlás típusú yachtsporthoz külföldiek és nagyszámú budapesti és más belföldi idevonzása;
  2. szerényebb igényű osztrák, német és megszállott területiek részére tengeri fürdőt és gyermeküdülőhelyet pótló üdülőhelyként való beállítása;
  3. hazai langyosfürdőzést kedvelő, szerényebb igényű fürdőzőink ideirányítása;
  4. köszvényes, csúzos betegségek kezdeti stádiumában a felépülés céljaira orvosi ajánlások;
  5. nagyobb közületek alkalmazottai részére üdülőházak felállítása;
  6. hydroplán-állomás felállítása;
  7. bizonyos vizisportok részére központ létesítése (úszó és vízipóló versenyek, evezősversenyek, yachtversenyek, valamint vitorlásiskola beállítása,
  8. a ‘tó északnyugati oldalán elterülő Vérteshegyvidék turisztikai kiaknázására kiinduló gócpont létesítése.

XIV.       Budapest és a Velencei tó egymáshoz való viszonya

Budapestnek a Velencei tóval való szoros összefüggését a geológiai helyzet bizonyítja, A Gellért-hegy hővizű forrásainak feltárására irányuló munka érdekes bányászat-tudományi és geológiai megállapításokra vezetett. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy a Gellérthegy termáinak, ennek az egész világon páratlanul álló nagytömegű, rádióaktív hővízkincsnek az ősapját a Velencei hegység ősi, kiapadtnak látszó forró geyzírjeiben kell keresni. Egy nemrégen megjelent röpirat a Gellért-hegy mélyének forróvíz-kincséről szólván, ily megállapításokat szegez le:

.A Weszelszky-féle ősi termális vonal iránya Délnyugati-Északkelet és folytatása a Velencei hegység telérei geyzirkúpjai csapásirányának. Az új termálisvonal nagyjából ÉÉny—DDkeleti lefutású és egyezik a Nagybörzsöny-hegységben észlelt főtelérhasadékok csapásirányával. E két irány éppen a Gellért-hegy táján látszik egymást metszeni. id. Lóczy Lajos, Schafarzik és Wenoll Aladár a Velencei hegység innenső végén lezajlott vulkanizmus geyzírjeit tartják a budapesti termák őseinek.”

Budapest székesfőváros kúrkommisszíójának egyik legnagyobb feladata lesz a főváros hővízkincsének tudományos felkutatása és tudományos feltárása. Ez a munka a forrásvizek őseredetének geológiai kivizsgálása nélkül el sem képzelhető, Hogy e nagy nemzeti kincs felfakadása a Gellért-hegyben és e körül történt meg, ez a fővárosnak óriási szerencséje. A székesfővárosnak e nagy kincs birtokában mulaszthatatlan kötelessége, hogy a termák őseitől, a Velencei hegység gejyzír kúpjától, a Velencei tóban levő meleg forrásoktól a budai hegyekig húzódó hasadási vonalak mentén ura legyen az új hévvízforrások feltárási lehetőségeinek.

Ez a helyzet Budapest és a Velencei tó egymáshoz való viszonyának a legszorosabbra fűzését indokolttá és parancsoló szükséggé teszi. De más szempont is szól még emellett,

Budapestnek nincsen vitorlás sport céljára felhasználható tava. A Duna, amelyen a legutóbbi 13-14 év alatt hatalmas evezős-élet fejlődött ki a Római part mentén: nem alkalmas a vitorlás-sport űzésére. Bizonyos, hogy az a kb. 35.000 ember, aki ma a Dunán, mint vadevezős hódol a vizi sportnak, télen síelve, ősszel és tavasszal pedig túristáskodva, hatalmas rajokat tudna kitermelni önmagából a vitorlás-sport számára is, ha ehhez a megfelelő közlekedési és anyagi előfeltételek megvolnának.

Berlin vitorlázó közönségének ott van a 65 km, távolságra eső s a velencei tónál nem nagyobb területű Wahnsee, amelyen több mint 10.000 vitorlás nyüzsög; Bécstől a Fertő tó 56 km-re van s az osztrákok már villamos vasutat is építettek oda. Budapest Wahn-see-jónak a 40 km-nyire fekvő Velencei tó van predesztinálva. 

wahn-see.jpg

A Wahn-see, az ötleforrás a mai Google Föld-ön –nagyjából Berlin központja és Potsdam vonalán. Berlin külvárosa.

A székesfőváros kiránduló publikumának egy igen tekintélyes hányada az, amely kirándulásainak célpontjává vagy további kirándulásainak kiinduló pontjává a Velencei tavat használja fel.

A Velencei tó mellett villahelyeket vásárolt egyének közül legalább 95% budapesti, ami igen nagy szó, mert a Velencei tó déli partján keletkezett öt és félezer telekből körülbelül fele el van adva. Az a települési folyamat tehát, amely a Velencei tó partján folyamatban van, jóformán teljes egészében budapestiekből tevődik össze. A település állandóan folyamatban van és fokozatosan erősbödik.

Az 1934. év folyamán a Velencei tónak körülbelül 150.000 utasa volt vonaton, autón, kocsin, kerékpáron stb. Ez az utastömeg részint a települési folyamat következménye (telek és villatujdonosok, ezek családtagjai és látogatói), részint nyári üdülés céljára állandó jelleggel ott tartózkodókból áll, részint és pedig főképpen hétvégi kirándulókból kerül ki. Ennek a 150.000 egyénből álló utasforgalomnak legalább 80 %-a budapesti.

Látható ebből, hogy a Velencei tavat nagyon sok szál fűzi Budapesthez és a székesfőváros vezetőségének gondolnia kell arra, hogy ezt a folyamatot részint a főváros, részint a főváros közönsége érdekében miképpen mélyítse ki, miképpen hasznosítsa.

A székesfőváros vezetősége mindig nagy súlyt helyezett arra, hogy a székesfővárosi közönség sportlehetőségeit megteremtse és szaporítsa. Ma a székesfőváros publikumának a vitorlás sport szempontjából semmiféle lehetősége nincs. A Balatont erre a célra csak a sors néhány különös kedveltje használhatja fel, mert a budapesti átlagember a balatoni vitorlás-sportban a nagy távolsággal járó időveszteség és magas utazási költség miatt, valamint a balatoni vitorlás-sport költséges volta miatt nem vehet részt.

Itt van azonban a Velencei tó, amelyet okos vasúti politikával a fővároshoz félóra járásnyira lehet hozni s amely tó a vitorlás sportra való rászoktatásra a szerényebb anyagi erejű nagy tömegek számára egyedül és legkiválóbban alkalmas. E sport lehetőségeinek megteremtése tehát a székesfőváros vezetőségének sürgős feladata kellene, hogy legyen, mert ezzel egy igen szép sportnak igen hatalmas iparágnak vetné meg alapját.

Ettől eltekintve, ha a MÁV beiktatja az Árpád-rendszerű gyorsmotor járatását, akkor a folyton erősbödő települési folyamat a Velencei tavat Budapest egyik külterületévé fogja tenni. Nemigen lesz a Velencei tó sem nehezebb kirándulási probléma, mint ma Csillaghegy, Békásmegyer vagy a Hármashatár-hegy, vagy Zugliget és Máriaremete.

 

A fejlődés kikerülhetetlen törvényszerűséggel viszi előre a Velencei tó ügyét abban az irányban, hogy az hivatalosan is Budapest tavaként ismertessék el.

XV.          Velence Tavi Országos Szövetség

A velencei tóhoz fűződő problémákat azok nagy számánál fogva csak vázlatosan érintettem, Az egyes problémákat jóformán csak odavetettem, azok részletes tárgyalása és feldolgozása nem ezen irat feladata.

De már a problémák puszta felsorolása is mutatja, hogy a Velencei tóhoz minő idegenforgalmi belső vándorforgalmi, fürdőügyi, nemzetgazdasági, közlekedési, sport és túrisztikai nagy érdekek fűződnek, érdekek, amelyek Budapesten kívül az ország egy tekintélyes területrészét külön is érdeklik.

A Velencei tóhoz fűződő problémák eddig önmaguktól érlelődtek, azok érleléséhez sem hatósági, vagy társadalmi tevékenység, sem erre irányuló speciális emberi munka nem járult hozzá. Talán nem is ébredtek eddig még tudatára annak, hogy ezeknek a problémáknak a megoldása érdekében tenni kellene valamit.

Ma az önmagától való fejlődés odáig vitte a dolgokat, hogy a problémákhoz végre valakinek hozzá kell nyúlnia és teremteni kell egy szervet, amely ezekkel a problémákkal nemcsak a Velencei tó érdekében, nemcsak a tó mellett letelepültek és a tavat látogatók érdekében, nemcsak Fejér vármegye érdekében, hanem országos érdekből is hivatásszerűen foglalkozzék és ne csak érlelje, hanem meg is oldja ezeket a problémákat.

A problémák nagy száma és viszonylagos nehézsége és az a körülmény, hogy a fürdőtörvény keretén túl terjeszkedő feladatok állanak előttünk, tulajdonképpen olyanféle intézmény megteremtését kívánni, mint aminő a Balatonra nézve a m. kir. Balatoni Intéző Bizottságban (alakulása 1927-FÁ, első elnöke Tormay Géza, a hivatkozásnál őt keresd) megvalósult. Ez azonban törvényhozási beavatkozást tenne szükségessé, ami nehézkes és esetleg évekig tartó út volna.

Nem marad tehát más hátra, minthogy társadalmi úton teremtsük meg azt a szervet, amely a Velence tavi problémák megérlelésével és megoldásával „hivatásszerűleg” foglalkozzék.

Ez a szerv a Velence tavi Országos Szövetség (VETOSZ) volna, amelynek célja kifejezetten egyrészt mindama magánosok, jogi személyek, testületek, intézmények stb, tömörítése volna, akiknek és illetőleg, amelyeknek valamely közvetlen, vagy közvetett érdekük kapcsolódik a Velencei tóhoz, másrészt e széleskörű tömörülés szülte nagy morális és anyagi erővel, állandó meg nem szűnő, rendszeresen folytatott tevékenység útján megérlelje és meg ís oldja, vagy legalább is előre vigye a Velencei tó kulturális, közgazdasági, idegenforgalmi, fürdőügyi, közlekedési, sport és túrisztikai, valamint tudományos problémáit.

E szövetségbe bevonandó Budapest székesfőváros, Fejér vármegye, Székesfehérvár város, a székesfehérvári róm. kath. püspökség és káptalan, a budapesti ref, püspökség, az Országos Magyar Weckend Egyesület, a tó mellett máris működő agárdi, gárdonyi, velencei fürdőegyesületek, a tavat körülvevő 14 község bizonyos övezetben, a községek egyházai és közbirtokosságai, a Velence tavi halászati társulat, a tó területének tulajdonosai, a tómelléki nagyobb földbirtokosok, a székesfehérvári kereskedői és ipartestületek, a Magyar Túrista Szövetség, Országos Balneológiai Egyesület, Budapest Fürdőváros Egyesület, Magyar Földrajzi Társaság, a m, kir. Földtani Intézet, a Baross Szövetség, a Budapesti Sportegyesület, az Országos Központi Fürdő Iroda, valamint mindazoknak a miniszteriumoknak delegáltjai, amelyek ügykörébe a Velencei tó fejlesztésével kapcsolatos kérdések esetleg tartózhatnak, (Kereskedelemügy, Földmívelésügy, Kultusz, stb.) végül a Magyar Királyi Államvasutak.

Ez a Szövetség több osztályban fejtene ki állandó működését, Igy: tudományos és irodalmi osztálya, életre hívná a Velencei tónak és környékének geológiai, földrajzi, hydrográfiai, hydrológiai és balneológiai felkutatását és ápolná a tóhoz és környékéhez fűződő történelmi és irodalmi hagyományokat. A Szövetség kultur és műszaki osztálya előmozdítaná a tó és mellékvizeinek szabályozási, tisztítási munkálatait, a nádirtást, a kőpart, kikötő és molóépítéseket s közreműködnék a fásítás, a villamosítás, a természetvédelem s a művészi szempontokat és egyöntetűséget szemmel tartó építkezések, végül a csatornázási és a vízvezetéki kérdésekben. A közgazdasági osztály a közlekedési, valamint a tó hajózási kérdéseiben, valamint esetleges parcellázási kérdésekben gyakorolna irányító befolyást a Velencei tó érdekeinek szempontjából. Az idegenforgalmi és propaganda osztály a Velencei tóval és környékével kapcsolatos túrisztikai kérdésekkel, sporteseményekkel, sportprogrammokkal és telepekkel, valamint a Velencei tavat felkeresők elszállásolási és ellátási kérdéseivel foglalkoznék. Végül a Szövetség közegészségügyi osztálya a tóval kapcsolatos orvosi, s egészségjavító és egészséghelyreállító problémák megvitatását és megoldását segítené elő.

A Szövetségnek ezen megszakítás nélküli állandó működése csakis rendes budget alapján történhetik, amelynek -összegét nemcsak az egyes fürdőegyesületek aránylagos hozzájárulásai, községeknek a községi költségvetés bizonyos alacsony százalékában megállapítandó tagdíjai, nemcsak egyéb egyesületi tagsági díjak, hanem a székesfővárostól, Fejér vármegyétől, Székesfehérvártól, a m, kir. Államvasutaktól, sőt esetleg egyik másik minisztériumtól s más közülettől is jogosultan várt hozzájárulási összegekből kell összehozni.

Ez rendszeresen működő állandó irodának üzemszerű fenntartását feltételezi megfelelő fizetett személyzettel.

Meggyőződésem szerint a Velencei tóhoz kapcsolódó nagy érdekek hatása alatt igen sok közület- valamint a tómeder egy részének tehetősebb tulajdonosai s a tó környékén lévő nagyobb birtokok tulajdonosai részéről, úgyszintén általában fejérvármegyei nagyobb birtokosok és gazdasági érdekeltségek részéről is remélhetők megfelelő alapítói hozzájárulások, amelyeknek évi kamata szintén egyik bevételi tétele lehet a budgetnek.

Az Országos Velencei tavi Szövetség hivatalos irodája természetesen csak Budapesten lehet.

Az Országos Velence tavi Szövetség megalakítására vonatkozó előmunkálatok máris folyamatban vannak,

VÉGSZÓ

A Velence tavi problémák megoldásának és a Velence tavi Szövetségnek dolgát a legmelegebben ajánljuk minden, a magyar idegenforgalmi munka iránt érdeklődő magyar ember figyelmébe.