Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

A szőlőművelés hagyományai Velencén

2011.12.04

A  SZŐLŐMŰVELÉS  HAGYOMÁNYAI  VELENCÉN

 

  GYŰJTÖTTÉK: 

HORVÁTH  BALÁZS      ABA

IFJ.  TÁLOS  ISTVÁN    ABA

1992.


A  SZŐLŐTERÜLETEK  FÖLDRAJZI   NEVEI:

Bence-hegy vagy Gécsi-hegy, s ennek a déli lejtőin kapcsolódik hozzá Ferenc-  hegy vagy  Kishegy, a  Halastó-folyás  és  a  Sárgaföldes.

SZŐLŐFAJTÁK:

A  Firoxéra  vész előtt:

Ripária, Portális vagy Vörös Ripária, Berlandi  vadalany, Manteteulin, Szőrös Ripária, Kolontár, Kecskecsöccsű, Szürkebarát, Leányka,  Rizling  szőlőfajtákat  termeltek.

A  szürkebarát  és   a  leányka  kényes   a  fagyra.

A  rizlinget   dísz-szőlőnek   használták  (lugasokra).

A HEGYKÖZSÉGI  SZERVEZET,  HEGYBÍRÓ:

 A  hegyközség  falvakban  a  szőlőhegy  őrzésére  hegyőröket, s  egy   hegybírót  választottak. A  hegyőrnek  az  volt  a  feladata,  hogy  megőrizze  a  szőlőt  a  tolvajoktól, s  a  kártevők  ellen.

A  hegyőr  köteles  volt  bejelenteni  a  hegybírónak, a  szőlőlopást,  betörést.

A  velencei  Bence-hegy  egyik  hegyőre  Úrfi  János ,  aki  még  napjainkban

is  járja  a  szőlőket.


A SZŐLŐVEL  KAPCSOLATOS  MUNKÁLATOK:

-A  szőlő  gondozása  ősztől tavaszig.

Befedés, betakarás,  ( a  fagy  ellen)

szőlő  nyitás  (tavasszal)

metszés,

kötözés   (3x  rafiával.)

Permetezés :  ( Víz, oltott  mész, kékkő  =  Bordói lé)

Kaccsozás

Szüret.

 A  SZŐLŐBEN  VÉGZETT  MUNKÁKHOZ  MOST  SEMMI  BABONA  NEM  FŰZŐDIK, ESETLEG  2-3  EMBERÖLTŐVEL  EZELŐTT.

SZŐLŐ  ŐRZÉS:

A  szőlőt  a  kártevők  ellen   a  hegyőr  őrizte,  ostorral  és  kereplővel ijesztgette  a seregélyeket. Az  érésben  lévő  szőlőt  nemcsak  a  hegyőr,  hanem  a  család  idősebb  tagjai  őrizték.  A  fiatalokra  azért  nem  szerették  bízni  a  szőlő  őrzését,  mert  féltek,  hogy   „megdézsmálják  a  szőlőt”.

 A  SZÜRET:

Időpontja    (általános  kezdőnapja  szeptember)

A  szüretelés  nem   fűződött   babonához,   népszokáshoz,  hanem  a  szüret  a  szőlő  érésétől  függött.  A  hegyőr figyelmeztette   a  szőlősgazdát, ha   a  szőlő  megérett,  utána kezdték  meg  a  szüretet.

A  MUNKAMENET  LEÍRÁSA:

A  szőlősgazda   összehívta  a  rokonságot,   szomszédságot, s  reggel  6  órakor   megkezdődik a  szüret.

A  férfiak  puttonyt,   a  nők  vödröt  és  kést  fognak. A   megtelt  vödröket  a  férfiak  puttonyába  öntik,   akik   a  szekéren  lévő  kádba  viszik.

Ha  megtelt,  a  présházba viszik, ott   ledarálják  és  kipréselik.

A  mustot  a  pincében  lévő  hordókba  rakják.

A  SZÜRET  VÉGE:  FELVONULÁS,  BÁL

A  legények  beöltöztek  régi  magyar  ruhába, lóháton  körbejárták  a  falut  és  mindenkit  meghívtak  a  szüreti  bálba.

A  földesurak  a   szüret  végén  szüreti  fogadásokat  rendeztek a  présházban.

A  földesúr szőlőjében  dolgozó  zsellérek  készítették  el  a  bálra  az ovális   szőlőkoszorút,   magyar  ruhába  öltözött  felvonulók   átadták  a  gazdának, őt  is  meghívták  a  bálba.

PINCESZEREK:

A  szőlősgazdáknál  gyakoriak  voltak  a  mulatságok,  a  pinceszerek.

Ilyenkor  a  szőlősgazdák  összegyűltek  a  pincében  vagy  egy  hűs  fa  alatt,  és  iszogatnak,  énekelnek,  jót  mulatnak.

Ezekre  az  összejövetelekre  az  asszonyoknak nem  volt  szabad  elmenni.

Nekik   külön  voltak  pincés  összejövetelek:  Asszonyfarsang, pletykanap.

 

SZENT  ORBÁN

 A  szőlő  védőszentje:  Szent  Orbán.

 Régen  nagy  ünnepségeket  tartottak  Szent   Orbán  napján.  Szokás  volt,  hogy   megmetszették  a  szőlő négy  sarkát,   hogy  el  ne  fagyjon, ha  mégis elfagyott,  akkor  az  Orbán szobrot   vízzel,  ha  nem  fagyott  el  akkor  borral  locsolták  meg. 

 

 

 

ADATKÖZLŐK:

Szabó  Imre

Bognár  Eszter

Dr.  Bögi   Károly

Bólyai  József

Török  Pál

Id.  Jeges  József

Juhász  Gyula

Pintér  József