Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Elfeledett mesterségek 1. rész

Velencei értékek nyomában

A kötélgyártó, a kötélverés

 

A magyar nyelv kézművesség szava a hagyományokra épülő kézi szerszámokkal, egyedi eljárással folytatott kisipari tevékenységet jelenti. Mára már csak Erdély némely vidékén él a kötélverés, mint a hétköznapok aktív tevékenységét kiszolgáló ipar.

A kötélverés, illetve kötélkészítés ősi foglalkozásunk volt, finnugor szavaink is ezt tanúsítják: szösz, kender, kötél. Maga ez a tevékenység a fás részeitől megtisztított kender rostjaiból kötél, illetve zsinór készítése.

A vízben gazdag lápi talajok nagyon alkalmasak voltak a kender termesztésére. Velence Sukoró felé eső részén voltak a Kenderföld elnevezésű területek, ahol ez a tevékenység folyt.

Besszer Vendel és felesége, szül. Maliska Paula falunkban a Főszegen ezt a mesterséget művelték. Vendel bácsi 1888-ban Nadapon született, felesége a Felvidékről (Garamszentbenedek 1892) származott.

Három lányuk (Julianna, Paula, Anna) s egy fiuk született (István), aki a II. világháborúban meghalt.

A Besszer házaspár a velencei katolikus temetőben nyugszik.

A kötélverés a házuk udvarán folyt, segédjük csak néha-néha volt (Molnár Károly „Szaki”).

Adatközlőm, az unoka (Kovács Istvánné, szül. Kovács Julianna) visszaemlékezése szerint kötelet, hámot, kötőféket, istrángokat, gurtnit, de zsákot is szőttek. A ritka szövésű kukorica, búza tárolására volt alkalmas, a sűrűben pedig lisztet tároltak. Fogadott szekérrel vitték az árujukat a környékbeli falvak vásáraiba: Pátkára, Lovasberénybe, Vértesacsára.

A munka a kötélverőnél a kender előkészítésével kezdődött: curájszolás (hosszú szálakból 40-50 cm-nyi nyerése, tépés)

gerebenezés (vékony acélfogakkal 8-10 felé hasítja az anyagot) itt lesz a kenderből kóc)

a siderájterből (rostaszerű, lábon álló szerkezet) kihull a pozdorja

Ezután a fonógép segítségével megfonják a szálat.

Annyi szálat fontak, amennyiből aznap kötelet tudtak készíteni. Ezután jött a zsinórozás, a 4 szál összeengedése.

szureti-mulatsag-2016_foto-galambosne-marika--41-.jpg

 

 

 

 

 

A kötélverés szavai német eredetűek voltak, ezek a mesterség céhes korában a 18-19. században kerültek nyelvünkbe, valamennyi szó az újfelnémet bajor-osztrák nyelvváltozatából.

ántrogtű: átalvető (antragen = bedob)

flektol: összefon (flechten = fon)

gurtni: heveder (Gurte)

klíder: acélhorog (Glied, -er = íz, tag)

trib: hajtókar (Trieb = hajtás)

liszni: fonal (Litze = ua.)

culájszol: megtép (kendert) (zureissen)

Ezzel az írással egy tisztes iparos, Besszer Vendelnek és feleségének állítottunk emléket.