Elfeledett mesterségek sorozat- Titkok a hímes tojásokról... 9. rész
Titkok a hímes tojásokról….
A tojás egyetemes szimbólum. Alkalmas a NEMLÉTBŐL A LÉTBE VALÓ ÁTMENET jelölésére. Őskortól fogva érzi ezt a világ valamennyi népe… A Görögöktől eredő mondás: ’MINDEN A TOJÁSBÓL VALÓ”. (Monoriné Rholik Erzsébet). A Finnek eposzában a KALEVALÁBAN az egész világ egy kacsatojásból származik. Valamennyi szimbólum , jelképesen a tojásra íródik rá. Ez fontos és életünket ma is meghatározó , szép és közös mondandó. Az emberiség összes népénél és kultúrájában valamilyen formában megtalálható.
„A tojás legalsó része
alsó földdé átváltozik,
a tojásnak felső része, felső éggé átváltozik,
sárgájának felső része
átváltozik halvány holddá, ami a tojásban tarka,
az az égen csillagokká.
A fekete foltok benne,
Fenn az égen fellegekké.” (Nagy Kálmán fordítása)
A keresztény lelkületben és műveltségben élő emberek is megtartották, átmentették és továbbfejlesztették a tojás megkülönböztetett szimbolikus szerepét.
Krisztus feltámad! Valóban feltámadt! (Ma is élő, Húsvéti köszöntés)
Több vallásos legenda meséli el a húsvéti tojás történetét.
„Mária Magdolna nem sokkal Krisztus mennybemenetele után Rómába indult. Megjelent Tibériusz császár előtt és „Krisztus feltámadt!” szavak kíséretében átadott neki egy piros tojást…
A piros szín ettől kezdve Jézus Krisztus kiontott vérének jelképe lett a keresztények között./ Lengyel legenda (Monoriné Rholik Erzsébet gyűjtéséből)/
Évszázadok alatt kialakult egy jelképes beszéd a tojásokra rajzolva.
A JEL-KÉPES-BESZÉD nyelvén a pont minden további rajz kiinduló pontja, születésének kezdő mozzanata. Ha le szeretnénk rajzolni a SZÜLETÉST a lehető legegyszerűbb formában, elég egy pontot rajzolnunk.
Mit is jelentenek a pontok? Ha akarjuk a sugárzó napot is jelölhetjük körrel és pontokkal, a pont nemcsak pont, de egy virág közepe, sőt szirma is lehet . Sok tojáson megjelenik a „bevetett föld” motívuma a rácsok közötti pontokkal.
A vonalak: A pontból születik meg a vonal. Bármilyen is lesz, egyenes vonal, hullámos, töredezett, görbe és domború vagy görbe és homorú, függőleges irányú, vízszintes vagy átlós, mind-mind a pontból születik meg. A pont-pont vesszőcske minden „írókázós” technika alapja.
A csillag az eget jelöli. Amikor hatágú, a százas számot, ha nyolcágú, az ezres szám mennyiségét is hordozza. Ugyanakkor az ezer fogalma jelöli a végtelen sokat A tojások motívumai fent rózsában és forgó rózsát nyíló világ-virágban mutatják meg a teremtés rendjét.
Csodaszépen jelölődik e gondolat egy vasalt tojáson, mely a felvidéken is készül. Páratlan ügyességet igényel a kovácsoktól a tojások miniatűr patkóval való magpatkolása, vagy művészi megvasalása. A fehéren hagyott tyúk vagy libatojást kifújták, kimosták és vagy üresen hagyták, vagy homokkal, földdel töltötték ki. Ólomból picike patkót, sarkantyút öntöttek, a tojásokra tették, és hosszú ólomszögekkel felerősítették. Ritkábban kovácsoltvas-díszekkel is díszítették a tojásokat.
Vajon mit jelképeznek e megpatkolt, vasalt tojások? Képes, édes anyanyelvünkön közvetítenek-e üzenetet felénk? Igen, azért, hogy ember hosszabb és célirányosabb utat tehessen meg a megpatkolt lóval..Ugyanakkor a patkó védi a lovak patáit is. Egy kereszttel megvasalt tojás szépen elmondja, megmutatja, hogyan kell és lehet megszelídíteni világunkat, földünket és önmagunkat. Hogy lehet visszatérni az egyházhoz.
Áldásmondás Vízbevető hétfőn: (Húsvét hétfőjét sok helyen ma is, vízbevető hétfőnek nevezik.) Elődeink rendesen tiszta vízzel locsolkodtak, kevés helyen használtak e célra rózsavizet. Ehelyett maguk az asszonyok különféle szagos vizet főztek, ilyenek a zsályavíz, muskátlivíz. A felnőtt férfiak és legények áldást mondtak, a serdülő és kisebb fiúk verseket. Áldás Tamásfalváról: „Ma nekem így tetszik, Vízbevető hétfű, látom a pázsiton iparkodik a fű…”
Velencei locsoló vers: Zöld erdőben jártam, piros tojást láttam, bárány húzta rengő kocsin,
mindjárt ide szálltam, nesze hát rózsavíz, gyöngyöm gyöngyvirágom,
Hol a tojás piros tojás, tarisznyámba várom.
„Zöld erdőben jártam, kék ibolyát láttam, el akart hervadni szabad-e locsolni?”
Az Áldásokat és a verseket gyakran köszönték meg, csillagos, virágos-pontos hímes tojásokkal. Titokban festették, „ írókázták” a lányok nagyhéten a tojásokat, szívük választottja nevének kezdőbetűjét elrejtették a minták között. Csak ők tudták melyik a kedvesüké.
Egy Háromszéken vízbevető hétfőn általánosan mondott Áldás így szól: „Minerva fiak (istenek fiai) közt én is kertészkedtem. Sok szép virágszálat meg is öntözgettem. Hogy itt is virág van, azt is észre vettem, megöntözésére ide is eljöttem. Állj elém Virágszál a megöntözésre, hogy jobban viruljál az Éden kertjébe. Ahol is hallatszik szava a trombitának, legyetek lakói Isten Országának.„
Az egyházi jelképek is megtalálhatók a húsvéti tojásokon.
Bárány, Isten báránya, feje körül keresztes dicsfény látható. A feláldozott, de ugyanakkor győzelmes és felmagasztalt Krisztust jelképezi. (Keresztény művészetek lexikona)
Madár, galamb, csőrében tartott növényi ággal mely lehet leveles, virágos. Szentlélek jelölő.
A hajó vagy hajó alakú holdsarló szintén előfordul a hímes tojásokon, A hajó az Egyházat jelképezi, mint a békesség hajlékát.
Krisztus keresztje kizöldülve, kivirágozva életfává válik és az Egyháznak, Ecclesiának is jelölőjévé. Szép és tartalmas motívum együttes amikor a holdsarló alakú hajón Szűz Mária nevének betűi állnak össze Szent sátorrá- házzá-egyházzá. Szent István király a Szűzanyának ajánlotta fel országunkat a Szent Koronával együtt. A Velencei rk.Templom oltárképe ezt a jelenetet ábrázolja.
A húsvéti piros tojásokon a szentkoronás Magyar címer újra és újra megidézi a felajánlást. Képi ima a teljes Magyarságért, a Hazáért.
Zalai és Vas megyei tojásokon egyaránt gyakran láthatók a háromszögből, mint „gyökérből” kiinduló ÉLETFA motívumok. Ágazásukban kialakul a Kereszt-keresztfa motívuma.
A Fejér megyei gyakran használt motívumok: Madár, bárány, inda, „karikó”, tulipán, koronás címer, életfa, levél, virág. Velencén az áttört csipketojások, és a névre szóló tojások is megjelentek, a szokásos minták mellett, valamint a „berzselt” tojások is. (friss levélkezdemények szorosan a tojásra kötve, és úgy festve).
Irodalom: Kocsi Márta Mária: Jel-képes-beszéd (A Velencei Helytörténeti Egyesület saját gyűjtése)
