Titkok  a  hímes  tojásokról….

A tojás egyetemes szimbólum. Alkalmas a NEMLÉTBŐL A LÉTBE VALÓ ÁTMENET jelölésére. Őskortól fogva érzi ezt a világ valamennyi népe… A Görögöktől eredő mondás: ’MINDEN A TOJÁSBÓL VALÓ”. (Monoriné Rholik Erzsébet). A Finnek eposzában a KALEVALÁBAN az egész világ egy kacsatojásból származik.  Valamennyi  szimbólum ,  jelképesen  a  tojásra íródik rá.  Ez fontos és életünket ma is meghatározó , szép és közös mondandó.  Az emberiség összes népénél és kultúrájában valamilyen formában megtalálható.

„A tojás legalsó része

alsó földdé átváltozik,

a tojásnak felső része, felső éggé átváltozik,

sárgájának felső része

átváltozik halvány holddá, ami a tojásban tarka,

az az égen csillagokká.

A fekete foltok benne,

Fenn az égen fellegekké.”  (Nagy Kálmán fordítása)

A keresztény lelkületben és műveltségben élő emberek is megtartották, átmentették és továbbfejlesztették a tojás megkülönböztetett szimbolikus szerepét.

Krisztus feltámad! Valóban feltámadt! (Ma is élő, Húsvéti köszöntés)

Több vallásos legenda meséli el a húsvéti tojás történetét.

„Mária Magdolna nem sokkal Krisztus mennybemenetele után Rómába indult. Megjelent Tibériusz császár előtt és „Krisztus feltámadt!” szavak kíséretében átadott neki egy piros tojást…

A piros szín ettől kezdve Jézus Krisztus kiontott vérének jelképe lett a keresztények között./  Lengyel legenda (Monoriné Rholik Erzsébet gyűjtéséből)/

Évszázadok  alatt kialakult  egy  jelképes beszéd  a  tojásokra  rajzolva.

A JEL-KÉPES-BESZÉD nyelvén a pont minden további rajz kiinduló pontja, születésének kezdő mozzanata. Ha le szeretnénk rajzolni a SZÜLETÉST a lehető legegyszerűbb formában, elég egy pontot rajzolnunk.

Mit  is  jelentenek a pontok? Ha akarjuk a sugárzó napot is jelölhetjük körrel és pontokkal, a pont nemcsak pont, de egy virág közepe, sőt szirma is lehet . Sok  tojáson  megjelenik a „bevetett föld” motívuma a rácsok közötti pontokkal.

A vonalak: A pontból születik meg a vonal. Bármilyen is lesz, egyenes vonal, hullámos, töredezett, görbe és domború vagy görbe és homorú, függőleges irányú, vízszintes vagy átlós, mind-mind a pontból születik meg. A pont-pont vesszőcske minden  „írókázós”  technika alapja. 

A csillag az eget jelöli.  Amikor hatágú, a százas számot, ha nyolcágú, az ezres szám mennyiségét is hordozza.  Ugyanakkor az ezer fogalma jelöli a végtelen sokat   A  tojások motívumai fent rózsában  és forgó rózsát nyíló világ-virágban mutatják meg a teremtés rendjét.

Csodaszépen jelölődik e gondolat egy vasalt tojáson, mely a felvidéken is készül. Páratlan ügyességet igényel a kovácsoktól a tojások miniatűr patkóval való magpatkolása, vagy művészi megvasalása.  A fehéren hagyott tyúk vagy libatojást kifújták, kimosták és vagy üresen hagyták, vagy homokkal, földdel töltötték ki. Ólomból picike patkót, sarkantyút öntöttek, a tojásokra tették, és hosszú ólomszögekkel felerősítették.  Ritkábban kovácsoltvas-díszekkel is díszítették a tojásokat.

Vajon mit jelképeznek e megpatkolt, vasalt tojások?  Képes, édes anyanyelvünkön közvetítenek-e üzenetet felénk? Igen, azért, hogy ember hosszabb és célirányosabb utat tehessen meg a megpatkolt lóval..Ugyanakkor a patkó védi a lovak patáit is. Egy kereszttel megvasalt tojás szépen elmondja, megmutatja, hogyan kell és lehet megszelídíteni  világunkat, földünket és önmagunkat. Hogy lehet visszatérni az egyházhoz.

Áldásmondás Vízbevető hétfőn: (Húsvét hétfőjét sok helyen ma is, vízbevető hétfőnek nevezik.) Elődeink rendesen tiszta vízzel locsolkodtak, kevés helyen használtak e célra rózsavizet. Ehelyett maguk az asszonyok különféle szagos vizet főztek, ilyenek a zsályavíz, muskátlivíz. A felnőtt férfiak és legények áldást mondtak, a serdülő és kisebb fiúk verseket. Áldás Tamásfalváról: „Ma nekem így tetszik, Vízbevető hétfű, látom a pázsiton iparkodik a fű…”

Velencei locsoló vers: Zöld erdőben jártam, piros tojást láttam, bárány húzta rengő kocsin,

mindjárt ide szálltam, nesze hát rózsavíz, gyöngyöm gyöngyvirágom,

Hol a tojás piros tojás, tarisznyámba várom.

 „Zöld  erdőben  jártam, kék  ibolyát  láttam,  el  akart  hervadni szabad-e  locsolni?”

Az Áldásokat és a verseket gyakran köszönték meg, csillagos, virágos-pontos hímes tojásokkal. Titokban  festették, „ írókázták” a  lányok nagyhéten a tojásokat, szívük választottja nevének kezdőbetűjét elrejtették a  minták között. Csak ők tudták melyik a kedvesüké.

Egy Háromszéken vízbevető hétfőn általánosan mondott Áldás így szól: „Minerva fiak (istenek fiai) közt én is kertészkedtem. Sok szép virágszálat meg is öntözgettem. Hogy itt is virág van, azt is észre vettem, megöntözésére ide is eljöttem. Állj elém Virágszál a megöntözésre, hogy jobban viruljál az Éden kertjébe. Ahol is hallatszik szava a trombitának, legyetek lakói Isten Országának.„

Az egyházi jelképek is megtalálhatók a húsvéti tojásokon.

 Bárány, Isten báránya, feje körül keresztes dicsfény látható. A feláldozott, de ugyanakkor győzelmes és felmagasztalt Krisztust jelképezi. (Keresztény művészetek lexikona)

Madár, galamb, csőrében tartott növényi ággal mely lehet leveles, virágos. Szentlélek jelölő.

A hajó vagy hajó alakú holdsarló szintén előfordul a hímes tojásokon, A hajó az Egyházat jelképezi, mint a békesség hajlékát.

Krisztus keresztje kizöldülve, kivirágozva életfává válik és az Egyháznak, Ecclesiának is jelölőjévé. Szép és tartalmas motívum együttes  amikor a holdsarló alakú hajón Szűz Mária nevének betűi állnak össze Szent sátorrá- házzá-egyházzá. Szent István király a Szűzanyának ajánlotta fel országunkat a Szent Koronával együtt. A Velencei rk.Templom oltárképe ezt a jelenetet ábrázolja.

  A húsvéti piros tojásokon a szentkoronás Magyar címer újra és újra megidézi a felajánlást. Képi  ima a teljes Magyarságért, a Hazáért.

Zalai és Vas megyei tojásokon egyaránt gyakran láthatók a háromszögből, mint „gyökérből” kiinduló ÉLETFA motívumok. Ágazásukban kialakul a Kereszt-keresztfa motívuma.

A Fejér  megyei  gyakran használt motívumok: Madár,  bárány, inda,  „karikó”, tulipán, koronás címer, életfa, levél, virág. Velencén az áttört csipketojások, és a névre szóló tojások is megjelentek, a szokásos minták  mellett, valamint a „berzselt” tojások is. (friss levélkezdemények szorosan a tojásra kötve, és úgy festve).

Irodalom: Kocsi Márta Mária: Jel-képes-beszéd (A Velencei Helytörténeti Egyesület saját gyűjtése)