Gurgyal/Gurjal

Velence változatos természeti tájai közül is „kiemelkedik” a település délkeleti részén található bonyolult szerkezetű völgy a Gurgyal/Gurjal. Mindig is Velencéhez tartozott ez a képződmény. Kb. 360 kataszteri hold, a falu területének 6%-a.

Elhelyezkedése: ÉK-i határa a Kápolnásnyék-Gárdonyt összekötő régi postaút, a Gárdonyi út. DK-i határa Kápolnásnyék közigazgatási határa, DNY-on pedig Pusztaszabolcs határa. Ez a völgy mindig is „vegyes” tulajdonú volt. A faluhoz közelebbi terület uradalmi birtokrész, a „hosszabbik” része a falu közös tulajdonában legelő és némi magánrész. (Itt kevés aranykorona értékű földek voltak, ezért a szántó kevés volt.)

Maga a terület 1884-ben 100 tulajdonosé volt, nagybirtok, kisbirtok, közbirtok, egyház, iskola. Mivel Velencén jelentős volt az állattartás, így közös legelőnek is használták a Gurgyalt. Ez a kb. 60 kat. holdas legelő fontos volt, mert legeltetésre alkalmas terület csak a falu „másik” felén, a Csontréten volt.

A Bp.- Déli- Székesfehérvár közötti vasútvonal bizonyos területeket levágott a Gurgyal É-i részéből és emiatt a helyzet miatt „áldozott le” a kihajtás. A sorompón át kellett hajtani a disznó ill. tehén csordát és ez egyre több gondot okozott.

A Gurgyal három „nagy” egységre tagozódott:

        a.) szántó

 b.) legelő

        C.) rét

Meszleny Ignác (Náci bácsi) elbeszéléséből tudom (az iskolánkban a 90-es évek végén tartott kellemes hangulatú elbeszéléseket a faluról.), hogy a kisgazdák földjei a „szélescsapástól” Szabolcsig terültek el - a Kiss, Kollár, Szórádi, Bognár tanyák lenyúltak a Gurgyalig ill. Gurgyalba.

A Gurgyal/Gurjal elnevezése

1. Gurgyal  - faluvégi ütött-kopott házak sora
2.                 - a szőlőhegy széltől védett alsó, völgyszerű része
3.                 - szakadék

Ipoly Arnold szerint meredek ösvény, ahol törpék űzik játékukat.

Most Meszleny Mór visszaemlékezéseiből idézek. Ez a munka a Magyar Tudományos Akadémia 1838-as pályázata anyagaként ismeretes.

Pesty Frigyes 1864-ben hét kérdésre kért választ a községekhez intézett kérdőíven. Bírók, jegyzők, helyi birtokosok, lelkes helyiek válaszát összegezve ma kezünkben van ez az anyag.  Velencéről Meszleny Mór összegezte a kérdésekre adott válaszokat.

„A község határában van egy félmérföldnyire délnek nyúló völgy, melyet a lakosság legelőül használ.  E völgyet itt Gurjalnak nevezik. A völgy vagy az ősidőktől való, vagy több századok előtt a Duna folyamnak egy elágazó medre lehetett. Felismerhető ez a fentálló védpatakokból, melyeken a víznek hullámzása által okozott rézsutos elmosódások ma is láthatók. „

Most pedig néhány gondolat a közelmúltból Gurgyal témában.

Még élénken emlékszem, hogy a 70-es és 80-as években itt tartottuk az „akadályversenyt” a helyi általános iskolásoknak. Nekünk akkor egy remek játszóhely volt néhány fával, magas fűvel, itt-ott nádassal.

Személyes visszaemlékezésem a Gurgyalról:

Az 1990-es évek elején a „vadkapitalizmus” privatizációjaként felröppent a hír, hogy egyes befektetők szeretnének ezen az ideális helyen golfpályát beépíteni.  Mint akkoriban önkormányzati képviselő, megkérdeztem dr. Pajor Jánost a valamikori Kisgazda Párt lelkes hívét, hogy mi a véleménye a dologról. Ő felháborodva utasította el a dolgot, hogy ez a terület a közbirtokosoké volt, azoknak kell visszaszolgáltatni, és nem holmi börzelovagoknak odadobni.

Jelenleg a terület a Gurgyal-völgye Vadásztársaság kezelésében van, várva a „feltámadást.”

Felhasznált irodalom:

1. Magyar köznevek szótára
2. Fejér megyei Történeti Évkönyv 1977 Szfvár.
3. Meszleny Ignác: Velencei tallózások 1999.
4.  Pesty Frigyes természettudós
5. Internet

Függelék: Katonai térképek 1. és 2. felmérés (1853, 1884)

Jelenkori légi felvétel (Fehér Árpád szíves közlése)

                                                                                                                Galambos Mihályné