Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Fehér Árpád: 1714: Még egyszer Velence betelepítéséről, a bizonyítékokról

2014.04.02

1714: Még egyszer Velence betelepítéséről, a bizonyítékokról

 

Gyűjtötte: Fehér Árpád

/www.velenceblog.com/

2014 

 

 

1714: Még egyszer Velence betelepítéséről, a bizonyítékokról

 

Hónapok óta tart az a munka, aminek jegyében elsődleges bizonyítékot, forrásdokumentumot keresünk Velence újrabetelepítésének 1714-es dátumára.

Másodlagos bizonyíték, irodalmi-és immár szakirodalmi is- van! Csak éppen a „tutit” nem mutatta meg még senki.

Időrendben a legrégebbivel kezdem:

1/ Károly János (1901?)Fejér vármegye története –könyve IV. kötetének Gárdonyra vonatkozó részében, annak 100. oldalán olvasható Meszleny(i) János és Finta János üzleti alkujának leírása.

Ennek 1. sz lábjegyzete szerint: „Egy mult századbeli országlajstrom említi Meszleny(i) János 1714. évi engedély levelét, melyet „Subidio suo Georgio Vincze” jobbágyának, Vincze Györgynek adott a velenczei puszta benépesítésére.”

 

kjlabj.jpg

 

 

 

1. kép: Károly János kötetének eredeti szövege

Károly János korának nagytudású filológusa volt, aki akkoriban, és talán utána is a legtöbb tudást szedte össze Fejér vármegyéről. Munkásságára azonban teljesen jellemző a fentebb közölt mondat. Hivatkozásai –legalább saját tapasztalataim szerint- viszonylag helytállók, ugyanakkor többnyire mellőzik a mai szabvány szerinti, követhető eligazítást.

Ebben az esetben a következők nem világosak:

Károly János könyve a Millenium tiszteletére íródott (az 5 kötet végül csak 1901-ben jelent meg a munka elhúzódása miatt). A szerző azonban anyagát hosszú idő alatt gyűjtötte és írta.

Először: csak sejthető, de nem tudható tehát, hogy a „múlt századi országlajstrom” az a XVIII. századot takarja. Mindenesetre ez a valószínű.

Másodszor: Ha az előző következtetés helyes, akkor az 1715-ös, 1720-as, talán az 1728-as, vagy az 1768-as, vagy az 1784-es „országösszeírás” dokumentumai között keresendő a hivatkozott sor.

Az a szépséghiba, hogy akkoriban nem KSH-kiadványokat írtak, hanem nehezen követhető jegyzőkönyveket, belső jegyzeteket, amit az egymást követő levéltárosok változó módon regisztráltak. Erre kissé lejjebb mutatok példát.

Röviden és látszólag: bolondot csinál belőlünk Károly János, de mégsem!

2/ Vadász Géza (1976.) a Fejér Megyei Levéltár levéltárosa volt-legalábbis a hetvenes években. Nevéhez fűződik Fejér vármegye adószedőjének anyagrendezése az 1695-1848 közötti években.

Történeti-demográfiai kutakodásaim kapcsán lettem figyelmes egy 1976-os előadására, melynek címe  Fejér megye népesedési problémái 1692-1726 között.

A szövegnek két érdekessége van.

Egyrész kitűnő magyarázatot ad ahhoz a korhoz és körülményekhez, amiről a mások által töredékesen hivatkozott dokumentumok szólnak. Minden, a téma iránt érdeklődő számára melegen ajánlom!

Másrészt a következő szövegrész miatt:

Ha átnézzük Fejér megye 1715. évi összeírását, kiderül, hogy Velence nem szerepel a megye 47 községe között. Ennek okát Fejér megye 1715-ben történt vizsgálatáról szóló jegyzőkönyvből tudjuk meg: csak egy éve kezdett benépesülni, vagyis 1714-ben, és mivel házai még nincsenek, nem írták össze./33/ Julius 4-én azután született meg a megyei közgyűlés határozata is, amelyből megtudjuk, hogy Kajászószentpéterrel együtt háromévi mentességet nyer minden teher alól Szent györgy folyóévi ünnepétől számítva…” (VEAB –é, 1976, 101.o)

„/33/ Investigatio I. Comitatus Albensis 1715. , az összeírások gyűjteményében. „Velence ab uno dumataxat anno populari coepit quae possessio neo domicilia quidem habens, conscripta non est”. VEAB-é, 1976. 113.o.)

A Fejér Megyei Levéltár jelenleg be van zárva. Áprilisban talán kinyit a régi-új helyén, és lesz mód megtekinteni a Vadász Géza által 1976-ban rendezett iratanyagot, benne az előadás hivatkozásával.

Amikor azt írtam, Károly János bolondot csinált belőlünk, de mégsem, erre céloztam. Károly János emlékezett valamire, de nem pontosan. Vadász Géza korrekt módon kutatott valamit, amivel korrigálta ezt a historikusan trehány, de létező emléket!

3/ Sárváry Mariann (1993.), a Meszleny család történetét megíró rokon, doktori disszertációjában a következőket írja:

Velencét  Meszlenyi  János  telepítette  be.  1714-ben  egy  okmánylajstrom  említi,  hogy Meszlenyi János Vincze György nevű jobbágyának engedélyt adott a velencei puszta benépesítésére.50 A donátiós levél Velencét „oppidum desertum”-ként [elhagyott helyként] említi.

Tudomásom szerint 1714-ben nem volt országösszeírás. Sem úrbéri jellegű, sem nemesi. Ennek ellenkezője is bebizonyosodhat, azonban egyelőre inkább azt gyanítom, hogy néhány hivatkozás „összecsúszott”,  a szövegben így került egy mondatba Károly János hivatkozott lábjegyzete, valamint a Meszleny család birtokában lévő 1724.október 21-i, III. Károly-féle donációs levél szövege.

(Magyarázat: Ez utóbbi dokumentumban erősítette meg a király Meszleny Jánost Velence és fele Gárdony birtokában. E dokumentum másolatos közreadásához a Meszleny család hozzájárult, hamarosan olvasható lesz. Jelenleg Meszleny Benedek úr a meglehetősen hosszú szöveg magyar fordításának keresését végzi a köz javára. A fordítást korábban Meszleny Ignác végezte el.)

4/ Kupi László könyve (2004.) : László könyvének 35. oldalán írja:

„1714. Velence újra betelepítésével bízta meg Meszleny János, Vincze György nevű jobbágyát, ugyanis a helység korábban elhagyott helyként szerepelt az összeírásokban, de nem írták össze még 1715-ben mivel, Kajászószentpéterrel együtt 3 évre adómentességet kapott. Fm.T.Ék.11.298. o. A község eredetéről annyit tudunk, hogy már 1541-ben lakott volt, és Székesfehérvár bírta királyi adományként, Velencze néven. Később, 1579-ben, Rudolf császár, mint falut ajándékozta a győri várkapitánynak, vitézsége jutalmául – jóllehet török hódoltság alatt állott. A törökök kiűzése után hosszú ideig csak puszta, praedium volt. Egy 1693. évi vármegyei összeírás „Fertő-fenék” néven említi. Faluvá szervezett községgé 1710 után lett, ezt bizonyítja a falu pecsétjének körirata:

 „ V e l e n c z e i   f a l u   p ö c s é t j e : 1714 ”.

László könyvének hivatkozása a Fejér Megyei Történeti évkönyv 11. sz. 298. oldalára vezet, ahol az évkönyv  Pesty Frigyes Velencére vonatkozó szócikke végét találhatjuk. A szöveg más részei Sárváry Marianntól származnak és Károly János munkájából. A falupecsét hivatkozása egyelőre még nem tisztázott.

pesty.jpg

 

 

 

 

2. kép: Pesty Frigyes szövegrésze

Amit tehát ma tudni lehet:

-          A Vincze Györgynek szóló 1714-es megbízásra eredeti dokumentum formájában senki sem hivatkozik. A dokumentum valószínűleg eltűnt az idők során.

-          Az 1715-ös vármegyei adószedői dokumentumok, valamint a vármegyei jegyzőkönyv biztosan megvan, ott egyszerűen kitartással és latintudással (pénzzel) kell bírni a célig.

-          Az 1724-es donációs levélben sem kizárt, hogy van konkrét utalás az 1714-es eseményekre.

 

 

Források:

-          Károly János: Fejér vármegye története IV-V (eredeti mű a Csitári Kő és Lapnyomdájában jelent meg 1901-ben Faxszimile változat, Historiaantik Kiadó 2012.)

-          A Dunántúl településtörténete I (1686-1768)  Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottságának (VEAB) értesítője, a székesfehérvári településtörténeti konferencia (1976. május 26-27.) anyaga, kiadva: Veszprém, 1976, 96-114.oldal.

-          Sárváry Mariann: A meszleni Meszleny család közéleti és politikai szereplése a XVIII. századtól napjainkig (bölcsészdoktori disszertáció, 1993.) nyomtatott példány Meszleny Ignác jóvoltából a városi könyvtárban olvasható, a digitális, „képtelen” változat a http://www.mek.oszk.hu/02300/02335/html/ URL-en.

-          Kupi László: Város volt, város lett-Velence 2004.