Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


I. Farsangi forgatag Velencén

I. Farsangi forgatag Velencén

 

2015. február 7-én első ízben került megrendezésre Velencén a Farsangi Forgatag.

Rémisztő maszkokban vonultak a csúnya busók a Zöldliget Iskolától a Korzóig, a lelkes iskolás kísérőkkel. A tanárok és szülők húzták a kocsit, amelyen jelmezbe öltözött gyerekek vidáman integettek. Már messziről hallatszott a kereplők, dudák, kürtök hangja, nagy kurjongatással vonult a végeláthatatlan sor. A színpadon busó zenekar vérpezsdítő ritmusára táncoltak a bocskoros busók a sokác népviseletbe öltözött fátyolos lányokkal, tréfásan incselkedtek a nézőkkel (megölelgették a szép lányokat, az idősebbeket megijesztették).

17 órakor gyújtották meg a máglyát, amelyen elégették a telet jelképező kiszebábukat, hogy helyet adjanak a várva várt tavasznak.

Több ezren vettek részt a forgatagban, két alkalommal vonultak fel a helyi maskarások, jelmezbe öltözött iskolások, de sok-sok vendégen is volt bohókás jelmez.

Sokan forgolódtak a polgármester konyhájában, a farsangi kézműves vásárban, késő estig tartott a vigadalom, hangos nevetés kísérte a kolompoktól, kereplőktől hangos busó felvonulást.

Honnan is indult ez a látványos felvonulás?

A legenda szerint Mohácson a várossal szemben lévő Margitta-sziget mocsaras területére átmenekült sokacok vetettek véget a 150 éves török uralomnak 1687-ben.

A történet szerint ezek a horvát származású, katolikus vallású emberek megelégelték a rabigát, ezért egy viharos éjszakán bödönhajóikkal átkeltek a Dunán és ijesztő öltözetben, kereplőkkel és kolompokkal, illetve buzogánnyal felfegyverkezve kiűzték a megszállókat a városból.

A valóságban azonban a sokacokat csak egy évtizeddel később kezdték el betelepíteni a Balkánról. Ők hozták magukkal ezt a termékenység-varázsló, télűző-tavaszköszöntő népszokást.

 

Ma egy hétig tartó ünnepségsorozat, melyre több tízezer érdeklődő kíváncsi.

Velencén is a mohácsi busók tették felejthetetlenné az első velencei farsangi forgatagot.