Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Személyes megkeresés Veiszlem Jánosné

2011.03.27

SZEMÉLYES  MEGKERESÉS


Veiszlem  Jánosné(Sűdi Irén)   szül.  Velencén 1938-ban

                                                                                              

gyűjtötte Galambos  Györgyné 2009 márius

 

 

Hallomásból  tudom  a  családomtól a  következőket:

A  mai  gazdabolt  mellett,  a  babák  rózsakertje  helyén  volt   egy  hosszú parasztház,  abban  laktunk. Fényképet  is  mutatok  róla.

A  ház  a  nővéreké  volt,  az  apukám  volt  a  parádés  kocsis, ezért  lakhattunk  ott. A  nagyapámé  volt előtte. Apukám  vitte  mindenhova  a papokat  meg  a  nővéreket  .

Matovics  Matild  néni is  a  zárdában  nőtt  föl,  árva  volt. (később Tongori  Jánosnénak Hívták)  Itt az  Óvoda  helyén  volt  az  iskola,  mellette  a  kápolna,  és  a  nővérek  szállása  meg  a  gyermekek  hálószobái.

Matildka  8-9  évesen  került  ide. Amikor  18 éves  lett választania  kellett, hogy elmegy,  vagy  beáll  gondozónak.   Kb  8-10  évig  dolgozott  ott.

Tongori  Jani  is  ott  dolgozott,  itt  ismerkedtek  meg.  Összeházasodtak.

Az  én  Édesapámmal  együtt  vitték  a  frontra  őket,  apukám 30,

Jani   pedig  24  éves,  fiatal  házas  volt. Mindketten  a  Donnál  haltak  meg.

A  kisiskolában (Újtelepen  volt  egy  ideig  óvoda,  ott  is  dolgozott. Azután

Pestre  került,  és elvégezte  a  Bölcsőde  vezetőit.     Ózdra  Helyezték,

(ott  ismerkedett  meg  Ludmann  Rózsikával) . Nyugdíjazásáig  ott  tanított.

Nagyon  szerették  ott,  de  vágyott  ide  Velencére. A  vasút  utcában  volt  nyaralójuk.

1946-ban  voltam  elsős, Moharos  Tanító  Úr  volt  az  igazgató, Kammer  Károlyné az  elsős  tanítónénim.

Iskolába  ide  jártam,     végig  kitűnő  tanuló  voltam. 1950-ben  kezdtem  a felső osztályt, Lázár  Dezső  volt  az  igazgató,  Lengyel  Lajosné  a  tanítónő.

Hatodikban  vette  át  az  osztályt Sumbszky Gabriella  tanítónő,  akit  nagyon

szerettem,  a  mai  napig  tartom  vele  a  kapcsolatot.

Érdekességként  jegyzem  meg,  hogy  1946-ban   a  7-es  volt  a  legjobb  osztályzat. Bizonyítványom  igazolja.

A  kereskedelmi  iskolában  fehérváron  is  kitűnő  voltam, de a  második  év  után  abba  kellett  hagyni,  mert  a  szüleim  nem  bírták   fizetni.

Nagyon  sajnálták  hogy  kimaradtam.

 

-2-

 

 

Az  osztálytársaim  nevét  még  most  is  el  tudom  sorolni

Tátrai  Feri, Tuba  Jóska, Tánczos  Pisti ,  Takácsfi Józsi ,   Szabó  Gyurka

Pesti  Pisti, Vályi  Laci , Stella  Sári,   Faragó Pityu, Faragó  Laci (ikrek)

Czifra  Gyula  Szücs  Mária, Bédi  Julcsi, Sűdi  Irén  Molnár Ilonka

László  Ica, Tuba  Ági, Rózsavölgyi  Marika, Mózes  Erzsi

Weiland  Éva,  Szilágyi  Misi,  Körösi  Márta.

Az  1952-es végzős  képen  így  állunk  sorban

Amikor  Tóth  viliéknél  megszülettek  az  ikrek,  Moharos István (pipás)

(Zsigmond  Julianna  volt a  felesége)  megkérdezte  az ifjú  nagypapát:

-Hallom  van  két  unokátok.  Meghagyjátok  mindegyiket?

Nagy  nevetés  volt  a  vége   a  dolognak..

 Ezen  a  képen   Nagyanyám esküvői   képe  látható,   akkor  még

3  napos  volt  a  lakodalom. Szombaton  volt  az  esküvő,  este  hazamentek  megetetni, vasárnap  újra  mulattak, megint  megetettek,  hétfőn  meg  ujra  jött  mindenki,  segíteni  összepakolni  akkor  is  mulattak…

Odaadom  lefénymásolni  a  családi  ereklyéket, Nagyapám levelét

az  első   világháborúból. Gombostűvel  szurkálta  ki  a  mintáját,

Különlegesen  van  összehajtva,  minden  részletén a szív formába  van  beleírva

nagyanyám  és  Nagyapám  monogramja,  és  az  1915-ös  dátum.

Ez  meg   az  a  levél,  amit  a  velencei  plébános  küldött  minden  velencei  katolikus  katonának  a  frontra  .

Még  sok  érdekességet  tudok mesélni,  majd  legközelebb.